Hogyan mentsük meg a világot? – Környezetvédelem

Az ADYák Szemle fiataljai is publikálnak különböző témákban az Atádhíren az elkövetkezendő időkben. A cél, hogy lehetőséget adjunk a fiataloknak a publikálásra, az érdeklődési körük bemutatására. Janota-Hantosi Julianna írása.

Engedjétek meg, hogy összefoglalva pár gondolatomat a környezetvédelemmel kapcsolatban kifejtsem ennek a témának a fontosságát. 

Mielőtt a megoldási lehetőségekre kitérnék, tekintsük át röviden a borzasztóan elszomorító tényeket.  

A legtöbb problémát napjainkban elsősorban a globális felmelegedés okozza, amelynek következményeként a megszokott éghajlat fokozatosan változik, élőlények és élőhelyek szűnnek meg, és újak jönnek létre, ezzel próbára téve a növény- és állatvilág alkalmazkodóképességét. 

A környezetszennyezés, főleg a légszennyezés az, ami leginkább érzékelhető. Ezért az ipari tevékenységek és gépjárművek kipufogógázai tehetők leginkább felelőssé, valamit a rossz minőségű fűtőanyagok és az erdőtűzek. Itt kell megemlítenünk az élővizek szennyezését is, ami leginkább a nehézfémek, műanyagok, vegyszerek, olajos anyagok vízbe – folyóba, tavakba, tengerekbe, óceánokba – kerülése miatt történik. 

A fosszilis tüzelőanyagokból nyert energia nagy része vezetett az első két globális környezeti problémához: a levegőszennyezéshez, és így a globális klímaváltozáshoz. Az elmaradott energiagazdálkodás problémájára megoldásként terjedtek el az új gyártástechnológiák és az energiahatékonyabb felhasználási módszerek.  

Az üvegházhatású gázok kibocsátásával az emberi tevékenység vitathatatlanul hozzájárul a légkör felmelegedéséhez és a klímaváltozáshoz, ami előidézi a tengeri áramlások változását és a sarki jég zsugorodását is. 

A légkör ózonrétegének kritikus elvékonyodását a halogénezett szénhidrogénekben található fluor, klór és bróm okozta szennyezésnek tulajdonítják. Mikor ezek a gázok elérik a felső, jeges légkört, reakcióba lépnek és lyukat képeznek az ózonrétegben. A megnövekedett sugárzás a tenger élővilágára, a planktonok életciklusára is hatással van, és mivel ezek az élőlények állnak a tápláléklánc alján, sok egyéb, őket fogyasztó faj élete is veszélybe kerül. 

Az emberi tevékenységek sok esetben a fajok kihalását és az élőhelyek drasztikus átalakulását, ezáltal a biológiai sokféleség elvesztését idézik elő. A biodiverzitás csökkenése a veszélybe került fajok populációjának csökkenését jelenti. 

Napjainkban az egyik legsürgősebb globális környezeti probléma a fenntartható és racionális hulladékkezelés. Az erőforrások túlzott felhasználása és a műanyagok előállítása hatalmas hátrányt okoz a hulladék ártalmatlanításában. Ezek mellett még sok más tényező is közrejátszik a hulladék kezelés és újrahasznosítás alacsony arányának problémájában. Ezek közé tartozhat a tudatosság hiánya, a környezettudatosságra való nevelés hiánya az oktatási rendszerben, a hiányzó infrastruktúra és eszközök az újrahasznosításhoz, valamint az azok magas költségei és a gazdasági érdekek. 

Az alacsony arányú hulladékkezelés és újrahasznosítás következményei súlyosak lehetnek a környezetre és az egészségre is. A hatalmas mennyiségű fel nem használt hulladék környezetszennyezést okoz, és ezáltal hozzájárulhat a természeti erőforrások kimerüléséhez. Ezért fontos lenne, hogy a társadalom és a döntéshozók nagyobb figyelmet fordítsanak a hulladékkezelés és az újrahasznosítás fontosságára, és több erőforrást szánjanak ezekre a területekre.  

Az erőforrások túlzott felhasználása és a műanyagok előállítása világméretű válságot okoz a hulladék ártalmatlanításában. Nagyobb, fejlettebb országok túlzott mennyiségű szemetet és ipari hulladékot termelnek, ezek pedig egyre nagyobb szemétlerakókban, vagy rosszabb esetben a tengerben végzik. A szelektíven gyűjtött szemét minél nagyobb arányú újrafeldolgozása mellett az is cél, hogy ilyen hulladékfajták ne is keletkezhessenek.  

Szerencsére egyre több országban látják be, hogy az egyszer használatos műanyagok, olcsó elektronikus készülékek stb. használata során keletkező hulladékok rendkívüli pazarlásnak számítanak, és veszélyeztetik az emberiséget és az élővilágot. 

Az óceánok savassága az ipari forradalom óta, vagyis az elmúlt 250 évben jelentősen megnőtt. Ez a jelenség a túlzott CO2-termelés közvetlen hatása nyomán jött létre. Az emberi tevékenység miatt felszabaduló szén-dioxid kb. 25%-át az óceánok nyelik el. Ez a folyamat a keringési rendszerrel nem rendelkező élőlényekre hat leginkább, mivel a szervezetük kiszolgáltatottabb a környezetüknek: ezek lehetnek például az állati egysejtűek, a kagylók és a virágállatok, azaz korallok is. 

A túlnépesedés és a városiasodás bolygónkon lassan fenntarthatatlan állapotot kezd elérni. A jövőben olyan alapvető források hiányára kell számítanunk, mint az ivóvíz, az élelmiszerek és az üzemanyagok. Annak érdekében, hogy a több milliárd embernek legyen mit fogyasztania, a termelés hatékonyságát minden erővel fokozni akarják. Az intenzív mezőgazdasági módszerek, kémiai anyagok, műtrágyák és egyéb rovarirtó szerek használatával, azok negatív hatásával nem számolva nem veszik figyelembe, hogy ezáltal kizsigerelik és károsítják a környezetet. 

Végül, de nem utolsó sorban, a társadalomban előforduló konfliktusok számának növekedése is egy negatívum a téma kapcsán. Az anyagi egyenlőtlenségek nyomán létrejövő háborúk/fegyveres konfliktusok, az anyagi és szellemi javakhoz való korlátozott hozzáférés okaként jönnek létre. Mindezek egyenes következménye a migráció és a Föld sok országában megjelenő menekültválság, nem mellesleg mindezek hozzák magukkal a környezeti problémák sorát is. 

Mi is az a fenntarthatóság? 

Mind tinédzserként, mind felnőttként is egyaránt gyakran tapasztaljuk a fenntarthatóság fontosságát és jelentőségét a mindennapi életünk során.  

A fenntarthatóság ideális és általános jelentése alatt azt a tevékenységet értjük, hogy:

• megoldásokat keresünk arra, hogy olyan módon éljünk, hogy minimalizáljuk az emberi tevékenység környezetre gyakorolt káros hatását és támogassuk a bolygónk hosszú távon való fennmaradását/túlélését,  
• olyan módszereket alkalmazzunk, amelyek lehetővé teszik, hogy megőrizzük a Föld erőforrásait a jövő generációi számára. Ezek a módszerek alatt értendő az energiafelhasználásra, a hulladékcsökkentésre, a természetvédelemre és más környezeti intézkedésekre vonatkozó tudatos odafigyelés.  

Ma már egyre nagyobb jelentőséget fordítanak a fenntarthatóságra, azzal a céllal, hogy minél több ember érdeklődését felkeltse és arra ösztönözze mindnyájunkat, hogy tudatosabb és felelőségteljesebb döntéseket hozzunk a mindennapjai életünk során. 

A környezetvédelem kapcsán nagyon fontos az emberiség érzékenyítése, azaz minél korábban szükséges lenne a gyermekeknek találkoznia a probléma kérdéseivel. Ezért az iskolákban tartott természetvédelemmel kapcsolatos előadások és foglalkozások fontos szerepet játszanak abban, hogy felhívják a gyermekek, fiatalok figyelmét a környezetvédelem fontosságára. Ezek az események lehetőséget biztosítanak arra, hogy a diákok megismerjék a környezeti problémákat, és megtanulják, hogy mit és hogyan tehetnek annak védelme érdekében.  

Az ilyen típusú foglalkozások elősegítik a fenntartható életmódra való nevelést, segítenek növelni a diákok környezettudatosságát, és ösztönzik őket arra, hogy a jövő generációi felelősen viszonyuljanak a természeti környezetükhöz. Emellett lehetőség van arra, hogy tanulmányozzák az alternatív energiatermelési formákat, az újrahasznosítást és más környezetbarát megoldásokat, amelyek segíthetnek csökkenteni az ökológiai lábnyomukat. 

Emellett segítenek abban is, hogy a diákok jobban megértsék a természet védelmének fontosságát, és ezáltal aktívan részt vállaljanak a fenntarthatóság és környezetvédelem területén.   

Lássuk, hogy milyen megoldásaink és lehetőségeink vannak, amiket a mi generációnk tehet a környezetünk védelme érdekében: 

A mai kor gyermekei felnőtt útmutatással kerülnek kapcsolatba magával a környezetvédelem fogalmával. Azonban ez nem mindig ad pontos képet és megfelelő tájékoztatást, tekintettel arra, hogy az idősebb generációk gyermekkorában a jelenlegi környezetszennyezésnél enyhébb viszonyok voltak. Mindez abból adódik, hogy ahogy haladtunk előre az időben egyre több elektronikus, hasznos, de káros eszközt találtak fel, és ezáltal rohamosan nőni kezdett minden területen a pazarlás, szemetelés és a szennyezések mértéke.  

Ahhoz hogy a Föld szennyezettségi arányát csökkenthessük és hozzájárulhassunk valamivel a környezetünk védelméhez, ma már a világban számos lehetőségünk van. Vegyük példának az önkéntes munkát környezetvédelmi szervezeteknél, szemétszedő akciókat, fenntartható termékek választását és a zöld energia használatát, amelyek elterjedésével sokban hozzájárulunk a változáshoz.

Ha nem lenne erre elég ok, az, hogy megóvjuk a bolygónkat a kipusztulástól, akkor tekintsünk előnyként a tiszta levegőre, vízre és a talaj termőképességére. Ezek mind elhanyagolhatatlan tényezői a növény és állatvilág fennmaradásának, nem utolsó sorban az emberi lét fennmaradásának is. 

(A kiemelt kép illusztráció, forrás: depositphotos.com)