hirdetés
2023. Február 08, Szerda
Aranka napja

A családok négyötöde próbál takarékosan bánni az energiával Szerző: Katona József | 2023-01-03 08:55:00 | Címkék: energia, takarékosság, gki, rezsi, család, drágulás, hazai

A magyar családok 60%-ának nőttek a lakásfenntartási költségei a rezsidrágulás óta. Egy átlagos háztartásnak havi 12 ezer forinttal kell többet fizetnie az energiáért, az áremelésben érintetteknek pedig 22 ezerrel.

A megkérdezett családok csaknem négyötöde próbál takarékoskodni a rezsin – derül ki GKI és a Masterplast közös, decemberi kutatásának eredményeiből. A GKI jelen lakossági felmérése során a megkérdezettek mintája 1000 fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív. Az adatfelvétel december 1-eje és 8-a között történt. E felmérések 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készülnek.

A rezsicsökkentés szabályainak megváltoztatását bejelentő első kormányzati döntés óta közel öt hónap telt el, s bár a szabályrendszer ebben az időszakban több, lényeges ponton változott, a fogyasztóknak már nyilván vannak tapasztalataik arról, hogyan érinti mindez a családjuk anyagi helyzetét. A GKI jelen felmérése során

a megkérdezettek többsége (60%-a) nyilatkozott úgy, hogy a rezsicsökkentési szabályok módosítása kisebb-nagyobb összeggel, de növelte rezsiszámlájukat.

Csaknem harmadukat anyagilag nem érintette a rezsiszabályok módosítása, mintegy 8%-uk pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre. A lakóingatlan jellege szerint nagyok a különbségek: míg a családi házakban élők kétharmada szerint emelkedett a rezsijük, a társasházi lakások lakóinak alig fele nyilatkozott ugyanígy. A települési lejtőn lefelé haladva jellemzően nő a számlákon szereplő összegek emelkedéséről beszámolók aránya: Budapesten ez az arány átlagosan 53, a megyei jogú városokban 55, az egyéb városokban 60, míg a községekben 68%.

A rezsiköltségek emelkedéséről beszámoló háztartások 32%-a havonta 10 ezer forintnál kisebb, 26%-uk 11 és 20 ezer közötti, 11%-uk, 21 és 30, 7%-uk 31 és 40, míg további 12%-uk 40 ezer forint feletti költségemelkedésről számolt be. Minden nyolcadik háztartás nem tudott vagy nem akart erre válaszolni.

A rezsiemeléssel érintett válaszadók átlagosan havi 22 ezer forintos kiadástöbbletről adtak hírt.

Ha figyelembe vesszük az ezzel nem érintett válaszadókat is, akkor a rezsiszabályok módosítása egy átlagos magyar család számára havonta 12 ezer forintnyi plusz kiadást jelent. (Viszonyítási alapként: a kormányrendeletben szereplő átlagfogyasztó az áramért havi 7570, a földgázért 14700 forintot fizet.) Az összes háztartást figyelembe véve, a családi házakban élők havi átlagban 15 ezer forint körüli többletteherről számoltak be, míg a társasházi lakásokban élők 7-8 ezer forintosról.

A háztartási energia árának változása, illetve az energiapiac jövőjével kapcsolatos bizonytalanság a lakosság nagy többségét arra ösztönzi, hogy valamilyen módon csökkentse energiafelhasználását. Mindössze a válaszadók 18%-a nyilatkozott úgy, hogy semmilyen takarékossági módszert sem alkalmaz s nem is tervez ilyet, további 4% pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre. Tehát

a megkérdezettek 78%-a így-úgy, de próbált takarékoskodni.

A családi házakban élők 82, a társasházi lakásokban élők 74% számolt be valamilyen megtakarítási célú eszköz alkalmazásáról. Még a rezsiszabályok módosítása által nem érintett családok kétharmadának is szándékában áll takarékosabban bánni az energiával.

A családok 45%-a a korábbinál takarékosabban használja az elektromos energiát.

Minden kilencedik család egy vagy több, a korábbinál magasabb energiahatékonyságon üzemelő háztartási gépet is beszerzett vagy tervez beszerezni a következő egy évben. Ezek már önmagában is jelentős fejlemények, nem csak anyagi, hanem fenntarthatósági szempontból is.

A válaszadók bő harmada lejjebb csavarja a termosztátot:

a családi házak 36, a tégla építésű társasházi lakások 40%-a, a panellakások lakóinak negyede a korábbinál alacsonyabb hőmérsékletre fűti ingatlanát. Lakása egy részét nem fűti a megkérdezettek 18%-a, ez a módszer leginkább a családi házakban élők, illetve a 60 év felettiek körében népszerűbb az átlagosnál. Minden hatodik (de a családi házakban élők közül csaknem minden negyedik) háztartás a gázfűtést kiváltó, már meglévő másik fűtési mód (fa- vagy széntüzelés, elektromos fűtés, klíma) a korábbinál nagyobb használatáról számolt be. Minden nyolcadik család energiamegtakarítást célzó korszerűsítést (hőszigetelést, nyílászáró-cserét, új fűtési megoldás beépítését) tervez a következő egy évben. A 60 év feletti válaszadók családjai e téren kevéssé aktívak, közülük csak minden tizenharmadik készül ilyenre.

Depositphotos
Depositphotos



Vissza az előző oldalra