A magyarok a legelhízottabbak Európában
A magyar lakosság feltűnően kövér, az egész világon a 4. legrosszabb helyen áll. Húsz év alatt csaknem megduplázódott nálunk az elhízott gyerekek száma – derült ki az európai elhízás elleni nap alkalmából.
Május 19. az Európai elhízás elleni nap. Ennek a napnak a célja, hogy az elhízással és az annak következtében kialakuló számos betegséggel kapcsolatos ismereteket bővítse.
Az Egészségügyi Világszervezet 2016-os eredményei alapján több mint 1,9 milliárd túlsúlyos vagy elhízott felnőtt ember élt a világon, írja a mai Népszava. 1975 és 2016 között megtriplázódott a súlyfelesleggel rendelkezők száma. Hazánk sajnos kiemelkedő ebben a tekintetben, a magyar, felnőtt lakosság körében feltűnően nagy az elhízás mértéke (28-31 százalék), az egész világot tekintve ezzel az eredménnyel a negyedik helyen állunk. A világrangsort az Amerikai Egyesült Államok vezeti, majd ezt követi Mexikó és Új-Zéland.
Csaknem megduplázódott az elhízott gyermekek száma az elmúlt húsz évben, ennek leggyakoribb oka a helytelen korai táplálás – közölte az Első 1000 Nap Program és a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége az európai elhízás elleni nap alkalmából az MTI-vel.
A közleményben azt írták, a legfrissebb felmérések szerint az európai tizenévesek csaknem harmada túlsúlyos vagy elhízott, tízből hat érintett pedig felnőttként is súlytöbblettel küzd.
Kiemelték, a gyermekkori elhízás sokkal veszélyesebb, mert náluk harminc százalékkal nagyobb eséllyel alakul ki magas vérnyomás, 2-es típusú cukorbetegség vagy szív- és érrendszeri megbetegedés, mint azoknál, akik csak felnőttkorban küzdenek plusz kilókkal.
Hangsúlyozták, ezek a betegségek megelőzhetők a fogantatástól kétéves korig tartó időszak megfelelő táplálásával, az első 1000 nap táplálása pedig hatással van a szellemi és nyelvi képességek, valamint az immunrendszer fejlődésére is.
Egyéves kor felett minden harmadik családban ugyanazt eszik a babák, mint a család többi tagja, így jóval több szénhidrátot, fehérjét, sót és cukrot visznek a szervezetükbe, pedig tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-igényük jelentősen eltér a felnőttekétől – tették hozzá.
Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke és az Első 1000 Nap Program szakértője a közlemény szerint felhívta a figyelmet, hogy az európai népesség több mint fele túlsúlyos vagy elhízott, és ez az arány a jelenlegi tendencia szerint tovább fog növekedni.
Hozzáfűzte, a felnőttek naponta legalább öt órát töltenek ülő helyzetben annak ellenére, hogy a mozgásszegény életmód számos krónikus betegség ismert kockázati tényezője.
A legfrissebb felmérések szerint a gyerekek sem mozognak eleget. Európában a serdülőkorúak kétharmada és a 15 év felett korosztály hatvan százaléka egyáltalán nem él aktív életet, a megkérdezettek több mint fele pedig soha vagy csak ritkán végez bármilyen más típusú fizikai aktivitást, mint például a kerékpározás vagy a táncolás – olvasható a közleményben.
