Átalakítják a szakképzési rendszert

Az új törvény alapján a következő tanévtől a szakképző intézményeket két típusra osztják. Hiába tiltakoztak a pedagógusok, így is elfogadták a szakképzési törvény átalakítását.

A pedagógusok tiltakozása ellenére is elfogadta kedden az Országgyűlés a szakképzési törvény teljes átalakítását. Ennek részeként megszűnik az OKJ, és a szülő kötelessége lesz gyermekét 18 éves koráig vagy egy részszakma megszerzésig taníttatni.

Ahogy az Index is megírta: az elfogadott törvényjavaslat alapján az iskolák megnevezése, a képzés hossza és az oktatók jogállása is változni fog. A gyakorlatra vonatkozó szabályok is módosulni fognak jövőre. A diákok cégeknél munkaviszony keretében szereznek gyakorlatot.

Akik nem fejezték be az általános iskolát, őket egy úgynevetett „dobbantóprogram” segítségével próbálják meg szakmához juttatni. Ez a magatartási és tanulási zavarokkal küzdő, az iskolai rendszerű oktatásban lemaradó tanulók felzárkóztatását szolgálja, a későbbiekben pedig egy részszakma megszerzését biztosítja.

Bekerült a jogszabályba, hogy a tanuló törvényes képviselője köteles gondoskodni arról, hogy a tankötelezettségét teljesített kiskorú gyermeke vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanuló kimaradása esetén tizennyolc éves koráig, de legalább egy részszakma megszerzéséig tanulmányokat folytasson.

A törvény szerint a következő tanévtől a szakképző intézményeknek két típusa lesz.

Az egyik az ötéves technikum. Ennek a célja, hogy néhány éven belül kinevelhető legyen a ma például a jármű- és a vegyiparból hiányzó középvezetői kör. A technikum érettségit is ad, így elvégezése után egyetemre lehet menni. A technikusi vizsga pedig  emelt szintű érettséginek felel meg.
A másik típus pedig a hároméves szakképző iskola lesz. Ez egy egyéves ágazati alapozó képzésből és kétéves szakmai képzésből áll.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerdai közleményben reagált a döntésre: „a szakképzési törvény úgy helyez a mai jogállásukhoz képest jogfosztott állapotba 32 ezer pedagógust és oktatót, hogy cserében garanciák nélküli béremelést és cinikus módon béralkut ígér egy olyan szférában, ahol ennek végképp nincs realitása.” 

Azt is kifogásolták, hogy a kormány nem folytatott érdemi egyeztetést a szakszervezetekkel a szakképzést alapjaiban megváltoztató törvényről. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete mindent megtesz majd, hogy ne léphessen hatályba az új jogszabály. Szerintük ugyanis az új törvény alkalmatlan arra, hogy a szakképzésben kívánatos reform alapjául szolgáljon.

A témához kapcsolódó hír: kevesebb mint egy év után távozik a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) éléről Kucsák László, a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője – értesült a Népszava. Három év alatt ő volt a negyedik személy, aki betöltötte ezt a pozíciót.

(Fotó: Kovács Attila / MTI )

Megosztás