Fiatalok: nincs pénz elköltözni
A fiatalok csaknem fele él együtt a szüleikkel, többségében azért, mert a különélésre nincs pénzük – derült ki a K&H harmadik negyedévi ifjúsági indexéből. Csak minden 5. fiatalnak van saját otthona.
A 19-29 éves fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal kapcsolatban – vizsgálja a K&H fiatalok jóléti index. A napi.hu cikkében foglalkozott a 2018-as év harmadik negyedévében mért mutatókkal. Eszerint 19-29 éves korosztály egyötödének volt saját otthona, szemben az egy évvel korábbi 16 százalékkal. Akik már külön élnek a szüleiktől, átlagosan 21 évesen kezdtek önálló életet, 28 százalék pedig 16 és 18 éves kora között tette ezt meg. A szülőktől külön élő fiatalok közel fele a párkapcsolatukkal, önálló háztartás létrehozásával magyarázták a távozást, 35 százalék munka vagy tanulás miatt döntött így, míg 31 százalék szerint eljött az ideje a tovább lépésnek. A fiatalok mindössze 12 százaléka mondta azt, hogy azért költözött el, mert problémás volt az együttélés.
A többiek viszont jelentős többségben továbbra is a szüleikkel élnek együtt, 44 százalékuk a család tulajdonában lévő lakásban él. A szüleikkel élő fiatalok többségének (53 százalék) fogalma sincs, mikor költözik ki a családi fészekből, de átlagosan 28 éves korukban tervezik az önállósodást. Az is kiderült, hogy a fiatalok 62 százaléka azért lakik a szülőkkel, mert a különélésre nincs pénzük.
Több, mint harmaduk az elköltözést a munkavállalás utánra tervezi, míg egynegyedük kényelmi okokból maradt még otthon. 21 százalék pedig komoly párkapcsolat esetén vállalná a saját otthon megteremtését. 17 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy még nem áll készen az önálló életre. Továbbá meglehetősen nagy azoknak az aránya, akik nem a szülői támogatás miatt, hanem épp fordítva, szüleik ápolása miatt maradnak otthon: 12 százaléka a fiataloknak ebből az okból nem költözik el. Csak 8 százalék azoknak az aránya, akik egyáltalán nem terveznek elköltözni a szülői fészekből.
A kutatás szerint a fiatalok több, mint egy ötöde bérelt lakásban él, ők főleg a nők, a budapestiek és a dolgozó fiatalok. Az átlagosan általuk lakbérre és rezsire fordított összeg fejenként 84 ezer forint. A 19-24 évesek valamennyivel kevesebbet, 72 ezer forintból oldják meg a lakhatást. A lakásbérlést választók 29 százaléka 100-124 ezer forintból oldja meg a lakhatását, 6 százalékuk pedig 125 ezer forintnál többet fordít erre. A bérleti díjakat a fiatalok többsége, mintegy 70 százaléka saját maga fizeti.
Az ifjúsági indexből az is kiderül, hogy csak a fiatalok tizede szeretne lakást vásárolni a következő 3 évben. Ez a jelentősen kevesebb, mint az előző negyedév adataiban mért 18-25 százalék. A lakásvásárlást tervezők 79 százaléka kisebb vagy nagyobb mértékben hitelből oldaná meg a kérdést, 42 százalékuk pedig minimum a lakásvásárlásra fordított összeg felére venne fel hitelt.
