Ismét élen jár Magyarország: nálunk a legrosszabb a munkanélküliek támogatása
Példátlanul rövid ideig és alacsony összeggel támogatjuk az álláskeresőket. Pedig hatalmas munkanélküliség várható a koronavírus miatt, az ő fogyasztáskiesésükkel pedig tovább gyűrűzik a válság.
Hatalmas gazdasági világválságra kell számítani a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések miatt. A turizmus és a vendéglátás után a gyártósorok is leállnak, ezzel együtt a továbbgyűrűzve a beszállítóik is. Egyszerre apad el a kínálat és a kereslet is, a tőkeáramlás befagy. Ez várhatóan világszerte a munkanélküliek számának rohamos megugrásával fog járni. Magyarországon is több százezres elbocsátásokat jósolnak a következő hónapokban. Az ő ellátásuk jelentős terhet ró majd a kormány vállára. Azonban összehasonlítva a munkanélküli támogatási rendszerünket a fejlett világ többi országához képest kiderül, hogy országunk ismét élen jár – no nem a segítségnyújtásban, hanem a zsugoriságban.
– Még a liberális szabadpiac zászlóshajójának számító Egyesült Államokban is kétszer annyi ideig jár a munkanélküli segély, mint Magyarországon – írta a 24.hu.
Nézzük a jelenlegi helyzetet: akinek felmondanak, a bruttó bére 60 százalékát kapja meg álláskeresési járadékként, de ez nem lehet nagyobb a 161 ezer forintos minimálbérnél. Mivel az országos átlagfizetés bruttó 368 ezer forint, így elmondható, hogy az álláskeresők átlagosan csak korábbi bérük 44 százalékát kapják meg. És ezt is mindössze csak három hónapig, ami a világviszonylathoz képest felháborító: fél évnél rövidebb ideig Magyarországon kívül csak Csehországban (öt hónap) fizetik ezt a juttatást.
2011-ig egyébként Magyarországon 9 hónapos volt a támogatási időszak, ami európai viszonylathoz képest átlagos volt. Ezt a Fidesz vágta vissza a mai napig érvényben lévő 3 hónapra. Ha csak abból indulunk ki, hogy az Oktatási Hivatal 2016-os felmérése szerint a frissdiplomásoknak átlagosan 4 hónapig tart, mire munkát találnak, látható, hogy a megszabott időszak már-már nevetségesen szigorú.
A munkanélküliek ilyen szűkmarkú támogatása a fogyasztók visszafogott költekezéshez, azaz csökkenő kereslethez vezet, ami hosszú távon további leépítésekhez, elbocsátásokhoz vezet. Válság idején a munkanélküli segély az egyik legjobb keresletélénkítő eszköz. Ha nincs pénzük az embereknek, akkor nem fogyasztanak. Ezért lenne szükség rá, hogy az kormány újragondolja a munkanélküli támogatási rendszerét. Ám egyelőre erre nem történt számottevő törekvés.
A magyar költségvetés nagyon szűkmarkú a munkanélküliekkel, alig van olyan európai ország, amelyik kevesebbet költene erre GDP-arányosan. Csak Románia és Észak-Macedónia áll ebben mögöttünk. Pedig lenne forrás az emelésére, vagy a támogatási időszak kitolására: a magyar munkavállalók a fizetésük 1,5 százalékát fizetik be munkaerő-piaci járulékként. Ebből tavaly 320 milliárd forint bevétele keletkezett az államnak, miközben csak 78 milliárdot tervezett munkanélküli-ellátásokra költeni. Vagyis a befizetett munkaerő-piaci járulék csupán harmadát költötték a munkanélküliekre.
