Lesújtóak a magyar oktatás eredményei Szerző: Katona József | 2020-11-19 18:08:00 | Címkék: teljesítmény, munkaerőpiac, tanárhiány, oktatás, iskola, hazai

Egyre rosszabbak a tanulóink teljesítményei, minden 4. diák esélytelen a munkaerőpiacon, 50 százalékkal több a gettóiskola, egyre több fiatal nem tanul és nem is dolgozik. Legalább az óvodai nevelésben jók vagyunk.

A magyar 15 évesek alapkészségeinek átlagos szintje jelentősen elmarad az uniós átlagtól, és 2009 óta romlott – idézi a hvg a most megjelent 2020-as Oktatási és Képzési Figyelőt.

A diákok negyede nem alkalmas a munkaerőpiacra

Az Európai Bizottság által készített jelentés egyik kiábrándító következtetése, hogy a magyar gyerekek negyede az alapvető készségekkel sem rendelkezik. Azaz nagyjából a munkanélküliség, a közmunka és a betanított idénymunkás útja vár rájuk. Nagy valószínűséggel nem tudnak majd elhelyezkedni a valós, a saját boldogulásukat biztosító, és adót fizetni képes, értékteremtő munkaerőpiacon.

Sokkal több lett az alulteljesítő

Tíz év alatt (2009-2019) így romlottak a magyar gyerekek mutatói: olvasás-szövegértésben 17,6 százalékról 25,3 százalékra nőtt a funkcionális analfabétáknak is nevezhetők aránya; ennél már csak a természettudományok terén rosszabb a helyzet: míg 2009-ben 14,1 százalék, 2019-ben már 24,1 százalék volt az alulteljesítők aránya.

50 százalékkal több lett a gettóiskola

A problémásabb családokból származó gyerekek négy év lemaradással végzik el az első 8 osztályt. Vagyis amikor elhagyják az általános iskolát, átlagosan nagyjából az alsó tagozat végén elvárt tudásszinten vannak.

Sajnos, listavezetők vagyunk az iskolák közötti különbségben. Az EU-ban nálunk a legnagyobb a társadalmi-gazdasági szempontból előnyös és a hátrányos helyzetű iskolák tanulóinak teljesítménye közötti különbség. 10 százalékról 15-re nőtt a gettóiskolák aránya az elmúlt években, vagyis azon általános iskoláké, ahol a tanulók fele vagy annál több roma származású.

Megduplázódott a 17 évesen nem tanuló, nem dolgozók aránya

Amióta az Orbán-kormány 18 évről 16-ra csökkentette a tankötelezettség felső korhatárát, a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő 17 évesek aránya 3 százalékról 5–6 százalékra nőtt, a 17 éves roma fiúk körében pedig eléri a 40 százalékot. Esetükben nagyon magas a tartós munkanélküliség kockázata.

A 17 és 18 évesek középiskolai oktatásban való részvétele erősen (98 százalékról 85-re) csökkent 2011 és 2016 között.

Város és vidék között nálunk a legnagyobb a különbség

Az oktatási eredmények tekintetében az OECD-országok között Magyarországon a legnagyobb a különbség a város és a vidék között. A hvg megjegyzi, hogy a közoktatási rendszer – azóta rengeteg problémát generáló – brutális központosításának éppen az volt az indoka, hogy csökkentsék a különböző helyzetben lévő iskolák közötti különbségeket.

Fokozódik a tanárhiány

2017-ben a tanárok 41 százaléka 50 éves vagy annál idősebb volt, és csak 6 százalékuk volt 30 év alatti. A pedagógusképzésben magas a kimaradók aránya, ráadásul a diplomát szerzőknek kevesebb mint fele helyezkedik el a szakmájában.

Óvodában és foglalkoztatottságban jók vagyunk

A kisgyerekkori nevelésben részt vevő gyerekek arányát tekintve uniós elsők vagyunk. Ám a koragyerekkori nevelési szolgáltatások regionális lefedettsége továbbra sem kiegyensúlyozott: 2017-ben az önkormányzatok csaknem 30 százaléka nem rendelkezett óvodával.

Jók a fiatalok foglalkoztatási mutatói is. 2019-ben a szakképzésben frissen végzettek 86,3 százalékos foglalkoztatási rátája az uniós átlag (79,1 százalék) fölött volt. A friss diplomások foglalkoztatási aránya (89,5 százalék) szintén jóval meghaladta a 85 százalékos uniós átlagot. Ez híven tükrözi a magasan képzett munkaerő iránti nagy igényt. Ugyanakkor erősen ellentmond az évek óta a kormány által is hangoztatott „nem kell annyi diplomás” szlogennek - teszi hozzá a lap.

 

Vissza az előző oldalra