Tévhitek, tippek, érdekességek a nyárral kapcsolatban

Tudja, hogyan kell jól inni a sört? És azt, hogy kedvezményesen viheti kerékpárját a Balatonra vonattal? Vagy azt, hogy a medencék jellegzetes szagát az emberi vizelet okozza? Tippek és trükkök a nyárra!

Csapolás közben érdemes habozni

Sör. Hűvös, habzó, kesernyés, üdítő – egy nyári meleg napon folytatott baráti beszélgetés elengedhetetlen kelléke. Étkezések mellé is gyakran fogyasztjuk. Tudta azonban, hogy a korsó tetején elterülő habrétegnek kiemelkedő szerepe van abban, hogy igazán jól essen az a pohár láger?

A kezdő csaposok és pincérek gyakran elkövetik azt a hibát, hogy mindent megtesznek sörkitöltés közben a felhabzás elkerülésért – pedig nagyon fontos, hogy a többlet széndioxid, mely oldott állapotban található meg a folyadékban, felszabaduljon. Ha ez nem történik meg, a sör a gyomrunkban fog felhabzani, ami kellemetlen teltségérzetet, túlzott böfögést és puffadást okozhat. Sem az étel, sem pedig a további italfogyasztásunk nem fog jól esni. Ugyanezért nem tanácsos üvegből vagy dobozból inni a sört – mindig érdemes kitölteni egy magas pohárba vagy korsóba, már csak a látvány kedvéért is. Természetesen a tökéletes felhabzást, a túlcsordulás nélküli kitöltés elsajátítását gyakorolni kell – a túlhabzott sör legalább ennyire rossz, ha nem rosszabb. De ha jól műveljük a csapolás művészetét, úgy a sörsommalierek véleménye szerint nem csak elkerüljük a kellemetlen teltséget, hanem a habon keresztül kortyolt nedűben jobban érezzük a maláta édességét, a komló kesernyés ízét, és a habréteg alatt jobban megőrződik a sör aromája.

Érdemes minél magasabb faktorú naptejet venni?

A válasz röviden: nem. Na és bővebben?
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a magasabb faktorszámú naptejek nagyobb védelmet nyújtanak a leégés ellen. Ez az állítás azonban csak részben igaz. Először is, mit jelent egy naptej faktorszáma?

Az emberi bőr rendelkezik saját védőmechanizmussal a napfény ellen. Nyáron közvetlen sugárzásnak kitéve egy átlagos ember bőre kb. 20 perc után kezd leégni, de ez az időtartam rendkívül változó, világosabb bőrűeknél akár 5 percnél kevesebb idő is elég. A naptej faktorszáma azt jelöli, hogy ezt a természetes védekezést hányszorosára tudja meghosszabbítani. A következő képlet segítségével kiszámolhatjuk a naptej használata mellett mennyi időt tölthetünk napon: a bőr saját védelme mellett napozással tölthető idő × a használt naptej faktorszáma = a maximális idő, amit naponta a napon tölthetünk anélkül, hogy leégne a bőrünk. Ez viszont azt is jelenti, hogy az újrakenéssel nem tudjuk meghosszabbítani ezt az időt – egy nap folyamatos használat mellett ennyi időt tölthetünk el napsütésben. Ha a 20 percet vesszük alapul, akkor egy 20-as faktorú naptej esetében 400 percet, vagyis 6 óra 40 percet is kint lehetünk – de nem többet leégés nélkül. Ezért aztán gyakorlatilag felesleges 50+-os naptejet vásárolni, hacsak a bőrünk nem túlérzékeny. Viszont a krém könnyen lekopik vagy letörlődik, így érdemes rendszeresen újrakenni.

Amit még érdemes megemlíteni, hogy az UV fény egy része még a naptejen keresztül is áthatolhat, minél magasabb a faktorszám, annál kisebb mértékben. Ám a különbség szinte elhanyagolható: a 15-ös faktorú 93-94 százalékos védelmet jelent, míg a 40-es 97,2 százalékosat, és már a 6-8 faktoros naptejek is nem elhanyagolható, nyolcvan százalékos védelmet nyújtanak.

Összefoglalva: a nagyobb faktorszámú naptejek megsokszorozzák a napon tölthető idő hosszát, és néhány százalékkal biztosabb védelmet nyújtanak, mint a kisebb faktorszámúak. De összességében az átlagos bőrű ember beérheti egy közepes, vagy akár alacsony védelmet nyújtó naptejjel is.

Fontos kiemelni, hogy az eddig elhangzottak csak az UVB típusú sugárzás elleni védelmet taglalták, ez felelős a leégésért. A veszélyesebb, UVA sugárzás – mely a bőr öregedéséért és a bőrrák kialakulásáért felelős – ellen is védelmet nyújtanak a naptejek, de ez termékenként változik. Érdemes erről is tájékozódni vásárlást megelőzően.

Szeretnénk körbebicajozni a Balatont, de nem tudom, hogy vigyem fel a kerékpáromat a tóig!

De jó lenne leugrani a Balcsira és néhány nap alatt körbetekerni! De hogy vigyem el a kerékpáromat? Sok autóra szerelhető kerékpárhordozó vagy túl drága, vagy nem minden modellel kompatibilis, vagy szükség van hozzá vonóhorogra, vagy egyszerűe nem akarjuk fent hagyni az autót a Balaton partján. Sőt, az is előfordulhat, hogy nincs is autónk.

Így vagy azt tesszük, hogy teljes menetfelszereléssel nekivágunk a legközelebbi, 60 kilométerre fekvő balatoni településnek bicajjal, és ezzel elveszítünk egy fél napot a drága szabadságunkból, vagy…

…vonatra szállunk!

Bár ez nyilván nem érint sokakat meglepetésként, de van mód kerékpárt szállítani a vonatokon, még akkor is, ha nincs erre a célra külön kijelölt vagon a járaton. Mindössze kell váltani egy külön kerékpárjegyet az utasjegy mellé, ennek ára a megtett út hosszától függően változik. Amit azonban kevesen tudnak, hogy a Mávnak van erre a célra egy speciális egész évben kérhető túrajegye. Abban az esetben kérhetjük, ha az úti célunk a Balaton, a Tisza-tó vagy a Fertő-tó: az ország bármely területéről elindulva, a megtett távolságtól függetlenül, egységesen 420 forintért vásárolható meg, mind hétvégén, mind hétköznap. A kerékpáros túrajegyek a pénztárakon kívül az új típusú jegykiadó automatákból, valamint az interneten keresztül is megvásárolhatók.

Az uszodákban terjengő klórszag valójában nem is klór – hanem az ön vizelete!

Ez a kijelentés természetesen ilyen formában erős csúsztatás. Miről is van szó? Mindannyian ismerjük a medencék körül terjengő jellegzetes fertőtlenítő szagot, amit általában a klórral azonosítunk. Csakhogy az igazság messze áll az első feltételezésünktől – azt gondolnánk, hogy ez a vegyszeres illat arra utal, hogy tiszta és csíramentes a medence vize. Csakhogy a fertőtlenítésre használt klóros vegyület tiszta csapvízben feloldva önmagában gyakorlatilag szagtalan. Akkor miért érezzük azt e jellegzetes uszodaszagot? Nos, ha az otthoni fürdőkádunkat megtöltjük fent leírt fertőtlenítőszeres csapvízzel, és egy fél pohárka friss emberi vizeletet öntünk hozzá, rögtön elárasztja a fürdőszobánkat a jellegzetes, nyári fürdőzések emlékét felidéző medenceszag. Ennek magyarázata pedig az, hogy a klór reakcióba lép a vizeletben található húgysavval és úgynevezett triklór-amint képez vele. Ez a vegyület okozza a szagot, valamint a kipirosodó szemeket, és egyes kutatások az asztma kialakulásáért is felelőssé tették.
Mindenesetre, ha legközelebb uszodában jár, jusson eszébe: minél erősebb klórszagot érez, annál többen pisiltek bele a medencébe!

Tényleg nem szabad hozzányúlni a fészekből kiesett madárfiókához?

A legtöbb hazai madárfaj április és augusztus között költi ki fiókáit – ilyenkor előfordulhat, hogy az egyik kis csöppség egy eltévesztett mozdulattal kipottyan a fészekből, vagy pedig egy nagyobb széllökés repíti ki őt. A hiedelem szerint, ha ilyenkor hozzáérünk a fiókához, úgy ráragasztjuk a szagunkat, és az anyamadár eltaszítja magától a megbélyegzett kismadarat, tehát a legjobb a földön sorsára hagyni. Ám mint ahogy arra a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is rámutat, ez teljességgel alaptalan hiedelem. Ha elérjük a fészket, nyugodtan visszatehetjük a kis jószágot, az anyamadár örömmel viseli továbbra is gondját. Ám vannak bizonyos helyzetek, amikor ez nem javasolt, nem azért, mert a szülők nem foglalkoznának vele, hanem mert egész egyszerűen a fióka már a fészekelhagyási fázisban van, erre a testméretéből is következtethetünk. A félreértések elkerülése végett itt van ez a rendkívül hasznos folyamatábra az egyesület jóvoltából. Az oldalukon még több részletes információ érhető el az ilyen esetekben szükséges teendőkről.