Nyelvvizsga hiányában jövőre búcsút mondhatnak a diákok a továbbtanulásnak
Egy 2014-es rendelet alapján 2020-tól az egyetemi, főiskolai továbbtanuláshoz szükséges lesz egy középfokú nyelvvizsga, vagy egy emelt szintű nyelvi érettségi. Ennek hiányában nem jutthatnak be felsőoktatásba a tanulók.
Még 2014-ben született meg az a rendelet, amely szerint a következő tanévtől a felsőoktatásba való lépés kötelező eleme lesz a nyelvvizsga. Ez legalább egy középfokú, azaz B2-es komplex vizsgát jelent, vagy az ezt kiválltó emelt szintű érettségit.
Az idei felvételi számok azt mutatják, hogy alap és osztatlan képzésre összesen csaknem 61.000 hallgatót vettek fel. A diákok közül több mint 41.000-nek volt legalább középfokú nyelvvizsgája. Tehát ha már idén kötelező lett volna a nyelvvizsga, akkor a felvettek több mint 30 százaléka nem jutott volna be a felsőoktatásba.
A különböző képzési területeken jelentős eltéréseket tapasztalhatunk. A felvett bölcsészek 88 százalékának volt nyelvvizsgája, a művészetközvetítés területen tanulóknak mindössze csak 35 százaléknak. A sporttudomány területére a felvett diákoknál mindössze 43 százalék tett sikeres nyelvvizsgát. A pedagógusképzés ebből a szempontból sincs kedvező helyzetben. Itt a felvettek több mint felének hiányzott a nyelvvizsgája. Ez a jövőben mindenképp neheziti majd a pedagógus utánpótlást, hiszen a felvett nebulók fele okirat hiányában nem folytathatja tanulányait.
Nagy a különbség a budapesti és vidéki intézmények között is. Egyes fővárosi egyetemeken nem fog túlzott megrázkódtatást okozni a kötelező nyelvvizsga bevezetése. A vidéki intézményeknek viszont jóval kevesebb hallgató jut, ha jövőre is hasonló számú nyelvvizsga születik. Természetesen az országos átlagnál rosszabbul álló intézmények között ezzel szemben sorjáznak a vidéki egyetemek és főiskolák, igaz, a Testnevelési Egyetem vagy a Budapesti Metropolitan Egyetem sem lehet túl nyugodt a jövőre élesedő nyelvvizsga-követelmény miatt.
Információink szerint a HÖOK és más szervezetek is tárgyalnak a kormánnyal annak érdekében, hogy legalább részterületeken halasszák el a kötelező nyelvvizsga bevezetését. A végső döntésnél talán azt is megfontolják majd, hogy a vidéki intézmények egy része egyszerűen összeomlana az új rendszerben-olvasható a Magyar Narancs oldalán.
