15 éve az emberekért
A szociális szféra aktív és nyugalmazott dolgozói, valamint a járási társulás polgármesterei is részt vettek a Szociális Munka Napja alkalmából tartott ünnepségen és vacsorán a kulturális központban pénteken este.
2006-ban döntött úgy a Rinyamenti Többcélú Önkormányzati Társulás, hogy megalakítja a Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központot.
– A cél nagyon egyértelmű, ésszerű és célszerű volt – fogalmazott Ivókné Pintér Melinda, a központ igazgatója. – Egy olyan intézmény kialakítása, ami szakmailag és módszertanilag magas színvonalon látja el a feladatait az egyik legérzékenyebb és legfontosabb területen; szociális és gyermekvédelem tekintetében összefogva a térség településeit.
Az intézmény 15 éve nyújt összesen 10 különböző szolgáltatást nyújt az ellátotti réteg számára, többek között család- és gyermekjóléti szolgáltatást, szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást, bölcsődei ellátást, illetve az idősek otthonát is működtetik.
A járásban több ezer embert látnak el, csak a szociális étkeztetés lehetőségével mintegy hatszázan élnek.
Ivókné Pintér Melinda a beszédében kiemelte: az elmúlt években soha nem látott időket éltek és dolgoztak át.
– Persze, az elmúlt évek mindenki számára nehezek voltak, de nagyon keveset szólnak a hírek rólunk. Pedig mi is itt vagyunk, csendben tesszük a dolgunkat, észrevétlenül ott vagyunk a rászoruló gyerekek, családok, idősek, fogyatékkal élők és pszichiátriai betegek ellátásban, gondozásában.
Meggyőződése szerint a sokféle problémára nem válaszokat, hanem megoldásokat kell találni, illetve elmondta azt is, hogy a szociális munkások nem problémákkal, vagy kérdésekkel foglalkoznak, hanem emberekkel.
– És hogy ki tud segíteni? Egy másik ember. Nem egy szervezet, nem egy hivatal, nem egy intézmény. Ezek fontosak, sőt jobbára nélkülözhetetlenek, de önmagukban mégsem elegendők. Egy intézmény nem tud cselekedni, de szabályozottságot, jó esetben biztonságot nyújt. Ez fontos. De, aki cselekedni tud, az csakis az intézmény munkatársa, a szociális szakember lehet, akivel közös úton egy közös cél elérése érdekében haladunk – mondta.
A beszéd végén elmondta, hogy hálával telve tekint a munkatársaira, büszke a lelkiismeretes munkájukra.
– A jelenlegi kiszámíthatatlan, folyton változó, negatív prognózisokkal teli helyzetben a világ kifordulni látszik a sarkaiból. Aggódással, bizonytalansággal nézek az elkövetkezendő idők elé. De tudom, hogy a mi csapatunkra mindig számíthatok, inspiráljuk egymást, a lehető legtöbbet és legjobbat hozzuk ki egymásból.
Ormai István az ünnepi köszöntőjében kiemelte: egy társadalom felelőssége abban áll, hogy nyugodtabbak legyenek az emberek, hogy biztonságban érezhessék magukat a rászorulók, és ennek a nyugalomnak és biztonságnak egy részét a szociális munkások biztosítják.
– Vajon tudjuk-e, hogyan élnek az emberek ebben a térségben? Mennyire értjük őket? Vajon tudjuk-e, hogyan élnek az emberek a végeken? A legutolsó utcában, ahol ugyan műanyag a nyílászáró, de beázik a tető? Vajon tudjuk-e, hogy mit jelent a csillár öt égőjéből hármat kicsavarni? – tette fel a kérdéseket Ormai István.
Elmondta: a szociális munkások értik, tudják. Ők azok, akikkel találkozik a rászoruló család, a kisgyerek, az idős.
– Bennetek lehet bízni, bennetek lehet hinni. Mi az önkormányzati társulásnál, amink van, odaadjuk, a végső pontig elmegyünk, hogy legyenek eszközeitek, hogy tudjatok dolgozni – mondta.
A beszédek között és után fellépett Hosszú Katalin, aki egy verssel köszöntötte a szociális szféra dolgozóit. Utána a Nagyatádi Kötélugró Klub műsorát láthatta a közönség, majd Vránics Ildikó énekelt. Az ünnepség hivatalos része a Köz-Ért Kft. Somogyszobi énekkar előadásával zárult.
A műsort követően vacsorát és tortát is felszolgáltak a meghívottaknak.
