50 éves a Nagyatádi Kertbarátok Egyesülete
Kapálni, permetezni, Ötvöskónyi! – ez a jelmondata az atádi kertbarátoknak, akik szombaton ünnepelték egyesületük megalakulásának 50. évfordulóját. Fogyatkoznak, ahogy a zártkerti művelés is a környéken és mindenfelé.
1972 – egy egészen más kor, más világ, amikor még az egyről a kettőre jutás legelterjedtebb módja volt, hogy hétvégenként és munka után zölség- és gyümölcstermesztésből, szőlészetből és borászatból igyekeztek nagyon sokan kiegészíteni a jövedelmüket. 1972 – amikor a szerény gyarapodás útját tisztes, kétkezi munkával igyekeztek biztosítani tömegével a magyarok, akár falun maradtak, akár beköltöztek a közeli városba. 1972 – amikor még nem a „gyors pénz, mindegy, milyen áron” beteg lelkülete fertőzte meg az értékfelfogásunkat, a magatartási mintáinkat.
Abban az évben alakult meg a Nagyatádi Kertbarátok Egyesülete. Mintegy százan voltak, ma 73-an. Az ötvöskónyi és az alsó-segesdi szőlőhegyen gazdálkodnak.
– Ahogy idősödik ez a nemzedék, úgy fogy a tagság, nincs, aki átvenné a gazdálkodást – mondta egyikük. – Sorra szabadulnak meg a tulajdonosaik a zártkertektől, már legalább minden ötödik gazdát cserélt. Fölvásárolják őket a vállalkozók, mindent ledózerolnak, összeszántanak, szántóterületnek használják. Megindul a nagybani növényvédelem, helikopteres permetezés, nagy gond ez a szomszédoknak.
A „hegyen” mindig családias, baráti a hangulat, átjárnak egymáshoz a szomszédok, ismerősök, kisegítik egymást. Időnként felemlegetik a régi idők egy-egy emlékezetes eseményét.
– Azt a jégverést sosem felejtjük el! Talán 2009-ben lehetett, július közepe volt, éppen cukorborsót kopoztam kint, a fa alatt, a férjem meg tetőzte a szőlőt, amikor Somogyszob felől hatalmas, sötét felhők jöttek, beborították az eget – mesélte Fillér Józsefné, az egyesület titkára. – Beszaladtunk a házba, elindulni már nem tudtunk, pokróccal letakartuk gyorsan az autót, de már kopogtak is a hátamon a jégdarabok, a szemünk láttára vert el mindent a jég, a szőlőt, a gyümölcsöst, a veteményest. Bokáig ért a jég, mikor újra ki tudtunk menni.
Mostanában pedig egyre többször sújtja aszály a zártkerteket. Egyvalami azonban évtizedek óta változatlan, a kertbarátok lelkesedése, ahogy egymásnak mondják: Kapálni, permetezni, Ötvöskónyi!
A kulturális központban szombaton tartott jubileumi ünnepségen elsimeréseket adtak át, a vendégeket Bokor János elnök köszöntötte, és ünnepi beszédet mondott Ormai István polgármester.
