A megtestesült Krisztust hordozták körbe a városban

Városunkban is immár három évtizede minden évben követik az Úrnapi körmenet hagyományát. Ez főünnep a kenyér és bor színében megtestesült Jézus Krisztus, az Oltáriszentség tiszteletére.

Az Úrnapja a katolikus egyház egyik főünnepe, Magyarországon a keresztény hagyományok szerint két héttel pünkösdvasárnap után tartják. Ezen a napon az Eucharisztiának, Jézus Krisztus szent testének és szent vérének adózunk tisztelettel. Már a 13. századtól kezdve körmenetet is tartanak ezen napon, melyen körbehordozzák az Oltáriszentséget. Ennek több célja is van, egyrészt ezáltal a hívek megvallják az Oltáriszentségbe vetett hitüket a világ előtt, másrészt a szertartásnak a gonoszt, a betegségeket és a természeti csapást elűző erőt tulajdonít a néphagyomány. A körmenet során négy sátornál áll meg a menet, melyekben egy kis oltár foglal helyet. Úrnapjára már teljes virágpompába borul a természet, így ezzel az ünnepel szorosan összefonódott a virágszőnyegek, a virágsátrak, a virágokkal díszített oltárok, képek készítésének hagyománya.

Városunkban is minden évben tartanak körmenetet a Széchényi park körül. A nagyatádi katolikus közösség már 30 éve minden Úrnapján segédkezik a körmenet előkészületeiben, a sátrak feldíszítésében. Eddig csak rossz idő esetén maradt el az oltáriszentség körbehordozásának hagyománya.

A déli sátor a templom bejáratánál
A keleti sátor a templom bejáratánál

Úrnapján Jézus Krisztus iránti szeretetünket és tiszteletünket nyilvánítjuk ki. Az atádiak nagyon lelkesen segítettek az ünnep előkészületeiben: szombat délután a fiúk nekiálltak gyűjteni a zöld ágakat, melyet egy magánerdőből kaptunk felajánlásként – mondta Sándor László plébános. – Virágokat már péntek óta lehetett behozni a templomhoz, ebből rengetget kaptunk, többet, mint tavaly. Vasárnap fél hatkor kezdtük felállítani a sátrakat. Nagyon szép munkát végeztek az önkéntesek, ezúton is köszönöm a segítségüket.

Az északi sátor
Az északi sátor „oltárképe”

A körmenet négy stációja a négy égtáj felé tekint, így a pap áldást tud osztani minden irányba. Az oltáriszentséget elhelyezik a sátrakban felállított rögtönzött oltárokon: ezeket fehér abrosz fedi, mely a tisztaságot jelképezi, a rajta levő gyertyák pedig az égő áldozatra és Krisztus világosságára utalnak.   

A plábános megtömjénezi az oltáriszentséget.
A plébános megtömjénezi az Oltáriszentséget

A liturgia szerint mindegyik sátornál az evangéliumból olvasnak egy, az Oltáriszentséghez köthető részletet: az első stációnál Máté evangéliumából az utolsó vacsoráról szóló fejezetet (Mt 26,26-28), a másodiknál János evangéliumából a jó pásztorról szóló elmélkedést (Jn 10,10-14), ezután János evangéliumából következik az élet kenyeréről szóló tanítás (Jn 6,48-58), majd az utolsó állomásnál Lukácstól olvassák fel Jézus történetét a názáreti zsinagógában (Lk 4,16-21). A liturgia részeként közös imádságot mondanak, a pap pedig tömjénfüsttel hódol az oltáriszentségnek.

A körmenet továbbindul a templomtól a második sátorhoz
A körmenet továbbindul a templomtól a második sátorhoz
A körmenet megérkezik a déli sátorhoz
A körmenet megérkezik a déli sátorhoz

Az egyházi évben a pünkösd zárja a húsvéti időszakot, ezt követően térünk vissza az évközi időhöz, mely során nem Krisztus életeseményének egy pontját ünnepeljük, hanem a tanító Krisztusa figyelünk – tette hozzá a plébános.

A nyugati sátor
A nyugati sátor
Megosztás