A nagyatádi tűzoltók megmentették George-ot, a szajkófiókát
Már tegnap este óta óbégatott a fióka a járókelőknek azt szajkózva: mentsetek meg! A kismadár túlélte az éjszakát és a környéken ólálkodó macskákat is. Végül ma délben a tűzoltók keltek George segítségére.
Szokatlan vendége volt a Dolo Pizzériának a mai napon: egy szajkófióka károgott az étterem bejáratánál. Hol a kerítésre ugrott fel, hol a biciklitárolón füttyögött a gesztenyefa lombkoronáján található fészek felé, ahonnan szülei időnként leszálltak egy-egy falatot dugni a szájába (úgy látszik kifogásolta az étterem kínálatát).
A fióka már egészen kifejlett állapotban volt, szárnyát már nemcsak pihe, hanem díszes tollak is díszítették, repülni azonban még nem volt képes. Minden elhaladó járókelő felé nagyra tátotta a csőrét, ösztönösen várva a finom falatokat. A kis szajkót tegnap este fedezték fel az étterem dolgozói.
– Tegnap este 6 óra körül vettük észre, és nem ő volt az egyetlen – mesélte az üzletvezető, Vojkovics Máté. – Több madár is elhagyta a fészket, de azok már repülni tudtak, és fejlettebbek is voltak, ő valószínűleg később kelt ki a tojásból. A szülei viszont rendszeresen etették ezután is, csak hát nem tudták visszarakni a fészekbe. Az egyik pincérünk, Pánczél Roland nevezte el George-nak.
George csaknem hat méter magasból pottyant ki a fészkéből, majd az egész éjszakát átvészelte a fa tövében, ami nagy szó, tekintve, hogy a helyiek elmondása szerint legalább tíz macska él a környező házakban. Másnap reggel az évzáróra igyekvő diákoknak is feltűnt a díszes tollú, tátotogó-károgó kismadár. A kisszajkó híre végül a nagyatádi tűzoltó-parancsnokságra is eljutott, akik elhatározták, hogy a bajba jutott madár segítségére sietnek.
Bár a szajkó fészekelhagyó madár, azaz gyakran a röpképessége elérése előtt elhagyja a fészket, ám a környéken kóborló háziállatok és az úttest közelsége miatt George túlélési esélyei meglehetősen alacsonyak voltak. Ezért határozták el, hogy egy próbát megér a hazaköltöztetés.
A tűzoltók érkezéséig az étteremben egy dobozba helyezték George-ot, aki időközben kíváncsiságtól és kalandvágytól vezérelve elkezdett elszökdelni az egyik macskás ház irányába. A tragikus találkozást elkerülendő kapott George egy rövid időre magánzárkát. A kismadár érdekes módon egyáltalán nem félt az emberektől, stábunk egyik tagjának is hagyta, hogy a kezébe vegye.
Nem sokkal dél előtt értek ki a helyszínre a tűzoltók. Egy szerkocsival vonultak az étteremhez, majd egy hosszabb létrát támasztottak a fának, amivel már elérték a szajkócsalád fészkét. George-ot végül sikeresen visszajuttatták az otthonába. Németh Balázs őrnagy, a nagyatádi tűzoltóság parancsnoka úgy fogalmazott: „a napi jócselekedetünket teljesítettük”.
A SEFAG Erdészeti Zrt. éppen a napokban jelentetett meg egy közeményt arról, mit tegyünk a fészkükből kiesett fiókákkal.
A fiókaszezon júnisban éri el a csúcspontját. A legtöbb madár azért pusztul el, mert kiesik a fészekből. Ennek legfőbb okai között megtalálható a ragadozók előli menekülés, a szülőmadarak tapasztalatlansága, táplálékhiány, különböző betegségek, hőguta vagy éppen szélvihar. A legtöbb bejelentés földön talált fiókákról a nyári viharok után szokott érkezni. Időnként azonban az erősebb testvérek vagy maguk a szülők lökik ki a fészekből a gyengébb egyedeket. Törekedjünk arra, hogy ne szakítsuk ki a természetes környezetéből, és semmiképpen se vigyük haza.
Ha a madár még nem tollas, és látjuk a fészket, akkor óvatosan fogjuk meg és tegyük vissza. Az emberszag nem okoz problémát, ha véletlenül esett ki, akkor a szülei továbbra is etetni fogják. Ha nem látható a fészek, akkor ágra akasztott kosárba, faodúba is tehető. A lényeg, hogy ne vigyük messzire, így a szülők meghallják a csipogását.
Sok madárfaj kicsinyei előbb elhagyják fészküket, mintsem repülni tudnának. A földön lévő tollas fiókához ezért csak akkor nyúljunk, ha veszélyben van. Például kutya vagy macska fenyegeti. Biztonságos helyet keresnek a sűrűben, így a ragadozók nehezebben találnak rájuk, mintha együtt lennének, a szülők viszont továbbra is tudnak gondoskodni róluk. Például így viselkednek a baglyok és a városokban is gyakori feketerigók. Számukra a legjobb, ha nem zavarjuk őket, és házállatainkat is távol tartjuk. Ezek a madarak pár nap múlva már röpképesek lesznek, és megkezdik felnőtt életüket.
Ha sérült, törött szárnyú fiókába botlunk, akkor érdemes szakemberektől segítséget kérni. Magyarországon jelenleg 28 mentőközpontban segítenek a vadon élő madarakon. A hozzánk legközelebbi a Petesmalmi Vidrapark. Az ilyen fiókákat igyekezzünk minél előbb eljuttatni a megfelelő szervezethez, hogy megkezdjék a megfelelő ellátást.
