Ekkorát ütött a válság a járáson

Nagyatádon változatlanul viszonylag kedvező a munkaügyi helyzet, a járás többi településén azonban egy kivétellel mindenhol meghaladja az álláskeresők aránya a 10, két helyen pedig a 20 százalékot is.

Mindenhol nőtt a munkanélküliség a koronavírus-járvány kitörése óta, a nagyobb városokat azonban jobban megviselte a válság, mint a kistelepüléseket – írja a hvg. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatsorai települési bontásban is megadják, hol mennyi regisztrált álláskereső van, és ők a munkaképes korú lakosság hány százalékát jelentik. Ezeket elemeztük mi is.

Somogyban a városok és a Balaton-parti települések fedik el a szegénység gócpontjait: ezekben jobb a helyzet, de ha az ember kiteszi a lábát onnan, szinte csak munkanélküliségtől szenvedő falvakba jut el. A Nagyatádi járáshoz tartozó 17 község közül mindössze egy van, ahol a júniusi adatok szerint az álláskeresők aránya nem haladja meg a 10%-ot: ez Somogyszob (8,3%).

14 településen magasabb ez az arány 10%-nál: Bakháza (12,7%), Beleg (16%), Görgeteg (19,2%), Háromfa (18,9%), Kaszó (14%), Kisbajom (16,6%), Kutas (12,9%), Lábod (14,9%), Nagykorpád (14,7%), Ötvöskónyi (17,7%), Rinyaszentkirály (24,9%), Segesd (11,6%), Szabás (15,2%), Tarany (18,8%).

Két településen pedig 20%-nál is nagyobb az álláskeresők aránya: Bolháson (22,2%) és Rinyabesenyőn (23,6%).

Egy hónapja írtunk róla, hogy a megye járásai közül a nagyatádiban emelkedett a legkevésbé a nyilvántartott álláskeresők aránya. A járási székhely, azaz Nagyatád változatlanul „jól tartja magát”. A legfrissebb adatok szerint a regisztrált álláskeresők aránya 6,3% Nagyatádon. Ugyanez Marcaliban 7,8%; Barcson 9,2%; Csurgón 9,5%, Kadarkúton szintén 9,5%, de még a megyeszékhelyen, Kaposváron is alig alacsonyabb: 6,2%.