Könyvet írtak Ötvöskónyi történelméről

Helybeliek és elszármazottak kutatómunkája alapján elkészült a falu történelmét bemutató mű, Ötvöskónyi ‒ Nyolc évszázad krónikája címmel.

A mű nyolc szerző közös munkájaként készült el a múlt hónapban. A kutatás olyan sikeres volt, hogy végül több mint 400 oldalas lett a könyv, amely összefoglalja a falu történetét a 13. századtól napjainkig.

A könyv ötlete a Lőczi nyugdíjas tanár házaspártól és Dr. Szántó László nyugalmazott főlevéltárostól származott, akik hárman a kötet szerkesztői és egyben szerzői is. Mindegyikük ötvöskónyi kötődésű, a házaspár jelenleg is itt él. Rajtuk kívül a volt községi iskola nyugalmazott igazgatója és az óvoda nyugalmazott vezetője, valamint három megyei levéltáros is írt egy-egy fejezetet a könyvbe.

Elkerültem a faluból, de a rokonság miatt sokat jártam ide – mondta Szántó László. – Ahogy nyugdíjas lettem, többször felötlött bennem a gondolat, hogy érdemes lenne a szülőfalum történetével foglalkozni. A reformáció 500 éves évfordulója alkalmából, 2017-ben rendezett emlékünnepség utáni beszélgetés során született meg az elhatározás.

A végső lökést Lőzci Ferencné, a református egyházközség gondnoka és férje, Lőczi Ferenc adták meg, akik korábban és az esemény kapcsán már végeztek kutatómunkát. Úgy gondolták, érdemes lenne a témában mélyebben elmerülni.

Készültünk a templom történetéből, meg egy kicsit a falu történetéből – mesélte Marika néni. – A férjem a református iskola irányításáról írta a szakdolgozatát az ELTE-re, jómagam  a katolikus iskolairányítással foglalkoztam hasonló helyzetben. Az októberi ünnepség végén beszéltünk erről az ötletről Lacival, de akkor még eltettük egy évre. 2018 karácsonyán döbbentem rá, hogy fiatalabbak nem leszünk. És 2019 januárjában kerestük fel Lacit, addigra már konkrét volt az elképzelés. Felkerestük a község polgármesterét, aki támogatta az ötletet. A szerzők között elosztottuk a feldolgozandó témákat

A kész mű több mint 400 oldalas
A kész mű több mint 400 oldalas

Az írások bemutatják a falu történelmének különböző aspektusait, így például az egykori két falu török hódoltság utáni újjáépítését, Ötvös és Kónyi egyesítését, a református és katolikus közösségek történetét és a hősi halottak sorsát. Utóbbi téma kutatómunkájára Marika néni különösen büszke.

A falunkban található egy emlékmű, amelyet a világháborúban elhunyt ötvöskónyi katonáknak állítottak annak idején. A rajta szereplő emberek sorsát is felkutattuk és megírtuk a könyvben. Így már nem csak egy név marad fenn róluk, hanem egy történet is – mondta Marika néni.

Számos történelmi érdekességből lehet csemegézni. A könyv részletesen foglalkozik azokkal a nemesi családokkal, akik a török hódoltság után segítettek a falu fejlődésében. Így többször vannak említve a Tallián család tagjai is.

Tallián József 1750-ben alkotta meg az ötvösi hegyközség szabályzatát, amely az első volt Somogyban – mesélte a felelős szerkesztő. – Ez később alapul szolgált a megyében az összes ilyen jellegű irathoz. Ez tartalmazta például, hogy éjszaka, vásár- és ünnepnapon senki nem tartózkodhatott a hegyen. A kálvinisták ez ellen tiltakoztak, mert a pápista ünnepen nem dolgozhattak a szőlőben.

A szőlőhegy nagy jelentőséggel bírt a falu gazdaságában. A könyv ezzel is részletesen foglalkozik.

Kiemelkedő szerepe volt a falu történetében a szőlőnek, még a címerbe is bekerült. Még az 1940-es években is azon községek közé tartozott, ahol a 3. vagy 4. legnagyobb szőlőterület volt. Egyes években nyolc-tíz körüli volt azon helységek száma, ahonnan gazdák birtokoltak szőlőt – mondta a felelős szerkesztő.

Az eddigi ismeretek szerint a falu legkorábbi említése a 14. századból való. A szerkesztők kutatómunkája során egy 100 évvel korábbi adat is előkerült.

Addig úgy tartottuk számon, hogy 1327-ben említették először a falut Károly Róbert király adományozó oklevelében. Viszont a kutatás során egy oklevél-kötetben rábukkantunk IV. Béla király 1244-ben keletkezett oklevelére, amelyben adományként említik Ötvös birtokot. – mesélte Szántó László.

A múlt századból is kerültek elő érdekes történetek: kiderült, a nagyatádi konzervgyár elődje egy ötvöskónyi kisüzem volt. Ennek történetét is részletesen leírták.

A nagyatádi konzervgyár elődje a Matán István által a 30-as években alapított lekvárfőző és aszalóüzem volt. Amikor ez kibővült, bevitte Nagyatádra az üzemet, és Burits Pál takarékpénztár-igazgatóval megvásárolták azt a telket, ahol most is áll a konzervgyár – meséli Lőczi Ferenc.

A kutatócsapat számos nehézségbe ütközött, ugyanis nagyon sok régi irat elveszett vagy megsemmisült. Arról nem is beszélve, hogy a falu 1929-ig két különálló község volt: Ötvös és Kónyi, így ezeket együtt keresve megduplázódott a kutatómunka mennyisége. A faluban kevés irat maradt fent.

A falu korábban két különálló település volt (a kép a könyv végén a belső borítón látható)
A falu korábban két különálló település volt (a kép a könyv végén a belső borítón látható)

Azért tudtunk a református történelemről viszonylag kevés adatot gyűjteni, mert amikor a parókiát felszámolták, nagyon sok értékes anyagot eltüzeltek. Gondolok itt elsősorban a presbitérium jegyzőkönyveire. 1979-ben nyugdíjba ment Csóka Gyula tiszteletes úr, aki 1935-től itt szolgált. A parókia ezután elhagyatott lett, nem volt karban tartva. Nem volt lelkész, gondnok, és az akkori polgármester nem figyelt az iratok megsemmisítésére. Nagyon sok adat elveszett – mondta Marika néni.

Ráadásul a háborús frontvonal itt húzódott, ennek következtében is nagyon sok irat eltűnt. A község 7 évnyi testületi jegyzőkönyvein kívül nem maradt fenn eredeti irat a régi időkből. Így a kutatás az ország számos levéltárának, egyéb kulturális intézetének felkeresésével folyt: a megyei levéltár, könyvtár és múzeum, csurgói nagykönyvtár, a pápai református levéltár, az országos levéltár, a veszprémi püspökségi levéltár mind hozzájárult egy vagy több adattal a könyv elkészítéséhez.

A könyv felelős kiadója a falu polgármestere, Szabad Józsefné lett, ő írta hozzá az előszót is. Összesen 195 példányt nyomtattak, melyből 115-öt az önkormányzat, nyolcvanat magánszemélyek pénzéből sikerült  eljuttatni az érdeklődőkhöz. A kötetekre már a megjelenés előtt nagy volt az igény, így a cikk megjelenésének időpontjában már minden példány gazdára talált.

Megosztás