Ma helyezték végső nyughelyére Töreki Tamást
Két hete hunyt el a kiváló nagyatádi mentőtiszt és az elárvult állatok megsegítője. Földi maradványait gyermekkori otthonában, Darvaspusztán helyezték örök nyugalomra. A mentősök díszsorban állva búcsúztatták bajtársukat
Szikrázó, tavaszi napsütés fénye terült szét ma délután a darvaspusztai temető gondosan ápolt pázsitján. A zöldellő erdőtől ölelt tisztáson mindössze néhány tucat sírhant sorakozik egymás mellett. Hamarosan egy újabb név fog felkerülni az egyik sírkőre. A központi ravatalozó épülete előtt a pódiumon egyszerű urna foglalt helyet, mely Töreki Tamás hamvait őrzi. Rokonai, szerettei ülik körbe az urnát: többek között Tamás szeretett párja: Márti, gyermekei, édesanyja és nagymamája. Nehéz sóhajok és keserű zokogások törik meg olykor a csendet. A temető pázsitján egyenruhában felsorakozva állnak a Nagyatádi Mentőállomás dolgozói, az elhunyt bajtársai. Egy tarka kóbor kutya kíváncsian járkál körbe a gyászolók között, mintha csak érezné: nagy állatbaráttól vesznek most búcsút.
Fél háromkor aztán elkezdődik a szertartás. A megemlékezésen Tamás életének és munkásságának főbb eseményeit idézi fel a szertartásvezető, Perák Balázs. Két mondat között időnként elcsuklik a hangja.
Tamás 1970. július 22-én született Nagyatádon. Gyermekkorát Darvaspusztán töltötte a kaszói erdők ölelésében, itt szerette meg a természetet és az állatokat. Alapfokú tanulmányai után ápolói végzettséget szerzett, már fiatalon a Nagyatádi Kórházban kezdett dolgozni. Munka mellett érettségizett le, később pedig elvégezte a mentőtiszti vizsgát is. A Marcali Városi Kórház sürgősségi osztályán is ellátta feladatait. Összesen 3 évtizedet dolgozott az egészségügyben, ebből 22 évet a Nagyatádi Mentőállomáson. 1999-ben lépett be az OMSZ kötelékeibe, mint mentőápoló, 2014-től pedig mint mentőtiszt. 2012-ben főigazgatói dicsérteben részesült.
A szertartás ezen részében a Nagyatádi Mentőállomás vezetője, Bakti Edit vette át a szót, hogy bajtársai nevében is elbúcsúzzon az elhunyttól.
– Mérhetetlenül nagy űrt hagytál magad után – mondta az állomásvezető elcsukló hangon. – Még mindig nem tudjuk elfogadni a megváltoztathatatlant, és most is várjuk, hogy a tőled megszokott örök vidámsággal, optimizmussal egyszer csak betoppansz közénk, és azt mondod: jó reggelt, jó szurkolást! Te voltál közöttünk az, akire mindig és mindenben számíthattunk, példakép voltál.
Ennél a mondtanál többen hangosan felzokognak a gyászolók közül. Nem egy mentős a szemét törölgeti zsebkendővel.
– Gondolatban mindig itt maradsz velünk. Végleg elmentél, egy új mentőállomásra értél. Ég veled, Tomi, sose feledünk! – zárta a búcsúbeszédét Edit.
A szertartásvezető ezután Tamás családi életéről emlékezett meg. Első házasságában nem találta meg az életre szóló társát, idővel elváltak útjaik. Három gyermekkel ajándékozta meg a sors: Erik, Zalán és Evelin bearanyozták az életét. Tamásnak nemrég már unokái is születtek. 2013-ban aztán ismét rátalált a szerelem: Balogh Mártában odaadó társra lelt, akivel osztozott a természet iránt érzett szeretetében. Együtt évek óta gondozták a petesmalmi vidrapark állatkáit, fejlesztették a parkot, menedéket teremtettek az erdők elárvult teremtményeinek. Mártával való kapcsolatuk kibontakozott, a közös jövőt tervezve eljegyezték egymást. Már az esküvőre készülődtek, amikor sors hirtelen közbeavatkozott. Április 9-én Tamás éjszakai műszakból tért haza, az esti órákban még elláta kisvidrákat, amikor hirtelen rosszullét tört rá. A helyszínre érkező mentős bajtársak hosszasan próbálták őt megmenteni, mindhiába. Tamás 50 évesen eltávozott az élők sorából.
Vidám természete, szelíd lelkülete mindannyiunknak hiányozni fog – mondta a szertartásvezető.
A búcsúztatást követően a jelenlévők gyászmenetben vonulva átkísérték az elhunyt hamvait tartalmazó urnát a sírhelyhez. Tamást édesapja mellé helyezték el. A sír mellet egymás vállára borulva zokogott édesanyja és nagymamája. Mikor az urnát leengedték, bajtársai egy mentőautó szirénájával búcsúztatták. Összesen három furgonnyi virágot és koszorút helyeztek el az elhunyt sírhelyére.
Töreki Tamást gyászolják szerető társa, Márti, gyermekei, édesanyja, nagyanyja, unokái, családja és barátai, a Nagyatádi Mentőállomás dolgozói, a Marcali Kórház sürgősségi osztálya, a Somogy Természetvédelmi Egyesület munkatársai és még sokan mások.
Az Atádhír szerkesztősége ezúton is részvétet nyilvánít és megnyugvást kíván Tamás családjának és szeretteinek. Nyugodjék békében!
Fotók: Röhrig Dániel
