Nagyatád vásárlóereje 11 százalékkal marad el az országos átlagtól
1 millió 573 ezer forint – ennyi volt 2019-ben az egy főre jutó vásárlóerő értéke Nagyatádon. Ez ugyan névlegesen 74 százalékkal több lett 7 év alatt, az országos listán mégis 71 hellyel hátrébb csúszott városunk.
Az életminőség egyik fontos szegmense a vásárlóerő. Ezért becsülte meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. a települések vásárlóerejét a 2012-2019-es évekre. A becslések során felhasználták a NAV és a KSH megfelelő adatsorait.
Az elemzés alapján 2019-ben az egy főre jutó vásárlóerő csaknem 1,7 millió forint volt Magyarországon. Azonban a falvak, városok, megyei jogú városok és a kerületek között nagy eltérések voltak. Nagyatádon az egy főre jutó vásárlóerő (1.573 ezer ft) 11%-kal maradt el az országos átlagtól.
A megyei jogú városok egy főre jutó vásárlóereje átlagosan 5%-kal magasabb az országos átlagnál, míg a többi vidéki városé 3%-kal, a községeké pedig 15%-kal marad el ettől. Földrajzilag az ország észak-nyugati negyede, ezen belül is főként a Győr-Szombathely-Balaton-főváros által határolt terület emelkedik ki. Ugyanakkor jól látszik, hogy a dél-nyugati (Somogy, Baranya) és az észak-keleti és keleti határmente a legszegényebb jövedelmi szempontból.
2012 és 2019 között Magyarországon egy főre vetítve 81%-kal nőtt a vásárlóerő nominálisan (névlegesen, az inflációt nem számolva). Nagyatádon ez idő alatt 906 ezer forintról emelkedett a már említett 1.573 ezer forintra. Az első adattal a város 2012-ben még a 749. volt a 3.155 települést és a 23 budapesti kerületet tartalmazó listán. A 2019-es érték azonban már csak a 820. helyhez volt elegendő számára. Vagyis a nagyatádiak kevésbé gazdagodtak, mint az átlag magyar.
A jövedelmi helyzet alapján definiált első negyedbe eső települések egy főre jutó vásárlóereje 92%-kal nőtt, míg a második-harmadik-negyediké ettől jóval lemaradva rendre 75, 72, illetve 69%-kal. Nagyatád tehát a második-harmadik negyedbe tartozik a 74%-os növekedésével. Mindez egyébként azt jelenti, hogy a magasabb jövedelmű, gazdagabb települések előnye tovább nőtt a szegényebb településekhez képest.
Az átlagnál jóval gyorsabban tudott nőni a vizsgált időszakban Somogyon belül például az egymás határában fekvő Somogyvár, Pusztakovácsi és Libickozma. Egyébként Kaposvár és a Balaton környékén látni még növekedést.
Érdekes, hogy a Nagyatádi járásban Nagykorpádon a legmagasabb az egy főre jutó vásárlóerő értéke, és a 7 éves viszonylatban is ott nőtt legjobban az érték. A másik feltűnő változást Kisbajom mutatja: szintén nagyot emelkedett a mutató, ugyanakkor a jelenlegi helyzet szerint a falu még így is a legszegényebbek közé tartozik. A járásban Nagyatád mellett Somogyszob és Kaszó mutat még magasabb értéket. Ötvöskónyin kívül pedig a várostól dél-keletre eső települések (Rinyaszentkirály, Bakháza, Görgeteg) tömbjének fekete színe jelzi, hogy arrafelé még az 1 millió forintot sem éri el az átlagos vásárlóerő értéke.
