Nyugaton a helyzet
A Nyugat nem pusztán hanyatlik, de hanyatt-homlok menekül onnan, ki merre lát. Mielőtt kerítést húznánk föl miattuk Hegyeshalomtól Rábafüzesig, megkérdeztünk néhány odakint tartózkodó nagyatádit az elrettentő valóságról.
Egy rövidke tájékoztatás erejéig szakítunk azon jó szokásunkkal, hogy nem reflektálunk más sajtótermékek állításaira. A véletlen ugyanis úgy hozta, hogy óvatlan módon rákattintottunk a 130 milliárd (13 ezer millió!) jó magyar adóforintból vezényelt, közmédiának becézett MTVA oldalára.
Tanulságos élmény. Legpatinásabb tartalma a nyilvánvalóan egyetlen céllal létrehozott rovat:
„Nyugaton a helyzet”. Csupán néhány cím innen:
Sötét ünnepek – karácsonyi fények nélkül ünnepelhet Németország?
Belgiumban rendkívüli mértékben megnőtt az érdeklődés a termoruházat iránt
Hollandiát is térdre kényszeríti az energiaválság
Az amerikaiak 70 százaléka keres másodállást az elszabadult infláció miatt
Vagyis a Nyugat nem pusztán hanyatlik, de hanyatt-homlok menekül onnan, ki merre lát.
Ezt vélhetően már tavasszal látta a palantírjába tekintve a fővarázsló, ezért üzenhette azoknak, akik el akarnak menni Magyarországról, hogy hazánk a legjobb hely Európában. Mielőtt következő lépésként bejelenti, hogy Hegyeshalomtól Rábafüzesig is fölhúzunk pár száz milliárdért egy kerítést – különös tekintettel a duplán megerősítendő Pornóapátira, amelyen keresztül köztudottan ömlik ránk a dekadens LMBTQ-szenny -, mondván, tömegek menekülnek hozzánk fejvesztve a hanyatló Nyugatról, maroknyi szerkesztőségünk nem restellt megkérdezni néhány, hosszabb-rövidebb ideje odakint tartózkodó nagyatádit, nyitnák föl olvasóink szemét az ottani, elrettentő valóságra. És lőn.
München, Németország – 4 órás bolti eladó hölgy:
A boltok, éttermek ugyanannyiba kerülnek, mint otthon. Négy órában dolgozom egy ruhaboltban, kétszer annyi pénzért, mint amennyiért otthon dolgoznék 8 órában. Most emelik a családi pótlékot és a lakhatási támogatást.
Kapni fogunk 300 euró egyszeri rezsitámogatást, mindamellett, hogy a hazaihoz hasonló, kvázi „rezsicsökkentés” is lesz, amiben egy bizonyos fogyasztásig kedvezményesen kapjuk az áramot. És nincs pánik, sem szülő férfit, sem megfagyott embert nem láttam.
Graz, Ausztria – gyárban dolgozó középvezető:
Működik az ország, nem azt keresik, hogyan nem lehet valamit megcsinálni, hanem azt, hogy mi a módja. Sokkal nagyobb az anyagi biztonság az eurózónának köszönhetően, az a teljesen a normális, hogy fizetsz egy szolgáltatásért, és kapsz valamit cserébe.
Az egészségügyet sem lehet összehasonlítani. Ha nincs magánegészségügyi biztosításod, akkor 10 euróba kerül a kórházi napidíj, 2-4 ágyas szobában gyógyítanak. Általában viszont van az embereknek, így egyágyas szobában helyeznek el, étlapot kapsz, amiről választhatsz, ha nincs speciális ételérzékenységed. Egy másik példa: olyan a közoktatás egy átlagos községben, hogy teljesen normális, hogy a felső tagozatban van 3D-s nyomtató.
A vásárlási kedv nem csökkent, persze, itt is van áremelkedés, de az infláció még mindig 10 százalék alatti. A rezsiárak is nőttek, egészen konkrétan a lakásra vonatkozó éves fogyasztásom 2800 kWh (egyébként az átlag 3500), nincsen sávos emelkedés, rezsicsökkentés helyett ökoáramra álltak rá, ez azt jelenti, hogy havi 20 euróval lesz drágább az áramfogyasztásom, az állam pedig közben a többszörösét visszaadja.
Minden társadalmi réteget érintő intézkedéscsomagot vezettek be, az év végéig minden adófizetőnek kb. 5 ezer eurót (2 millió forint) hagynak a zsebében gáz- és áramtámogatás, valamint iskolakezdési támogatás címén, illetve január 1-től adócsökkentés lesz.
Tampere, Finnország – műszersterilizáló az egészségügyben
Itt progresszív adózas van, a jövedelemtől függően. A mi fizetésünk az egészségügyben alacsony, brutto 1800-2000 euró (720-800 ezer forint) között mozog, vagyis ha egyedül élnék, fölkopna az állam. A nővérek fizetése se sokkal több, kb. 2200-2800 euró között mozog.
Ha munkanélküli leszel, a mindenkori fizetesed 80%-at kapod havonta a szakszervezettől, azt hiszem, 400 munkanapig, de ez változó (nálunk 90 napig jár, 60%, de max. a minimálbér összege – a szerk. megjegyzése). Ha 400 munkanap után is állástalan vagy, utána kapod az állami munkanélküli segélyt, ami nem túl sok, olyan 600-800 euró között van havonta (nálunk 90 nap után 0 forint, és még a tb-járulékot is fizetni kell – a szerk. megjegyzése).
Nálunk villannyal fűtünk általában. Kiszámoltuk, hogy a mostani energiafogyasztásunkkal a havi villanyszámlánk télen kb. 1000-1500 euró között fog mozogni (eddigi árakkal kb. 200-300 euró között volt). És ez csak a villanyszámla. Ehhez jön még egy vezetési díj plusz az energiaadó. Állítólag a kormány tervez valami támogatást erre, de mint ahogy a többi tamogatásnál is van, főleg a nagycsaládosok fognak majd látni belőle valamit, úgy érzem. Szóval a terv, hogy a szaunát begyújtjuk, aztán majd ott elücsörgünk esténként, hogy ne fagyjunk meg a mínusz 30 fokban.
Hannover, Németország – posztgraduális képzésen részt vevő PhD-hallgató:
Itt, északon hamarabb kezdődik az ősz, hűvösebb az idő, mint odahaza. Az én szobám a kollégium leghidegebb szárnyán van, de a minimum hőmérséklet itt is 19 fok. Nem kell fagyoskodni. Amúgy sem a 25 fokos szobákhoz szoktak hozzá az itt élők.
Az egyetem és a kollégium is mindennel felszerelt, tiszta, szép. A közös konyhán kávé, tea bekészítve, bárki fogyaszthatja. A menza diákkedvezménnyel még magyar pénztárcával mérve is olcsó: 4 euró egy ebéd, ha húsmentes, még olcsóbb. Az élelmiszerárak a boltban valamivel drágábbak – ugyanakkor jobb minőségűek -, mint otthon, de talán említenem sem kell a fizetések közötti többszörös különbséget.
Minimálbérnek megfelelő kutatói ösztöndíjat kapok, havi 1250 eurót (500 ezer forint), és ebből még félre is tudok tenni. Amikor elmondtam, hogy otthon PhD-hallgatóként 160 ezer forintot kapunk, nem akarták elhinni, azt kérdezték, akkor miből élek meg. Minden tekintetben nyilvánvalóan lényegesen magasabb az életminőség itt.
