Ötödével csökkent a pedagógusok száma 20 év alatt Somogyban Szerző: Herr Dávid | 2021-01-22 15:15:00 | Címkék: pdsz, túlterhelés, pedagógus, tanítás, hiány, nagyatád

Országosan háromezerrel csökkent egy év alatt a pedagógusok száma, a szakszervezet szerint egyre nagyobb terhet, egyre magasabb óraszámot tesznek a tanárok vállára, amit nem kompenzálnak a fizetésekben.

A KSH adatai szerint köznevelésben és a szakképzésben jelenleg 146,7 ezer pedagógus dolgozik, majdnem háromezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Talán ez elsőre nem tűnik akkora különbségnek, ám már évek óta egy lefelé ívelő folyamat figyelhető meg a tanárok és tanítók számában, és ez a legutóbbi adat nagyot dobott ennek a lejtőnek a meredekségén.

Ha Somogy megyét vizsgáljuk a kérdésben, azt láthatjuk, hogy az ezredforduló óta több mint ezer fővel kevesebben dolgoznak a nevelésben és oktatásban: vagyis több mint 19 százalékkal csökkent a megyei pedagógusállomány. Ebből az óvodai pedagógusok esetében 14,6 százalék a csökkenés, a szakgimnáziumi tanároknál 16,6 százalék, a szakközépiskolai tanároknál 13,2 százalék, az általános iskolai tanítóknál pedig majdnem a negyedével lett kevesebb, 24,9 százalékkal. A gimnáziumi tanárok esetében a legkisebb a csökkenés, 5,4 százalék. 

Érdemes megnézni, hogy mekkora volt a megyében a 0-14 éves korosztály aránya a pedagógusokhoz képest: ebből kiderül, hogy az ezredforduló környékén nagyjából minden pedagógusra 9,9 gyermek jutott, ugyanez az arányszám 2011-ben 9,5 volt, 2019-ben pedig 9,3. Vagyis elsőre úgy tűnhet, hogy a pedagógusok kapacitása mintha mérsékelten csökkent volna. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a 0-14 éves korosztályba tartozóknak mind a száma, mind a népességen belüli aránya  csökkent a megyében: az ezredforduló óta majdnem 15 ezerrel kevesebb a gyermekkorú Somogyban.

Mit jelent mindez? Elég pedagógusunk van, vagy sem?

Nézzük meg, mit tapasztalhatunk a közvetlen környezetünkben: a Bárdos iskola igazgatója, Iváncsics Gyula szerint a nagyatádi általános iskolákban általában hamar betöltik a megüresedett tanítói posztokat.

A városnak elég jó a vonzereje, nem maradnak sokáig betöltetlenül – magyarázta az igazgató. –  A pedagógusok szívesebben tanítanak egy kisvárosi általános iskolában, éppen ezért, sajnos sokszor a környező települések kárára tudjuk bepótolni az üresedéseket, ez nyilván ott problémát jelent. Hetente 22-26 tanórát lehet előírni tanításra, nálunk a középérték, a 24 óra a mérvadó, a tanáraink többsége egy héten ennyi tanórát tart.

Az igazgató hozzátette: bár most még nem jelent problémát a pedagógushiány, ám a következő évtől nagy nyugdíjazási hullámok indulnak be, generációk fognak kivonulni az iskolából. Ez azt jelenti, hogy míg évente 1-2 pedagógus hiányát kellett eddig pótolni, addig 2022-ben lehet, hogy 5-6-ot, ami már problémát jelenthet. A taranyi és háromfai iskolákkal kapcsolatosan megjegyezte: mindegyik kis létszámú iskola, és bár nem száz százalékos a szakos ellátottság, de ott is megoldják a tanórák kivitelezését.

Mint kiderült, az egyik fő problémakört éppen ez jelenti: bizonyos szakoktatóknak a hiánya. Országosan kevés például a kémia, a biológia és a fizika szakos tanárok száma. Ilyen esetben általában óraadó tanárokkal igyekeznek orvosolni a helyzetet. A tanároknak-tanítóknak a heti munkaidejéből 32 kötött, amiből 22-26 óra lehet a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő. A kötött munkaidő fennmaradó részében kell fogadóórát tartani, ügyeletet vállalni, értekezleten részt venni. Viszont egy, a tantestülethez nem tartozó óraadó tanárnak nem kell az egyéb említett feladatokból kivenni a részét – bár besegít a szakoktatásban–, így az az iskolai tanárokra hárul.

Úy tűnik, gondot jelent a szakoktatók hiánya az Ady gimnáziumban is, ahol az iskola honlapja szerint jelenleg is több szaktanárt keresnek, így például matematika-fizika szakos, matematika-informatika szakos és közgazdász szakos oktatókat is. Hasonló problémával küszködnek például a Segesdi IV. Béla Általános Iskolában.

Létszámhiány nincsen, viszont szakos tanárok hiányoznak – magyarázta Horváthné Pánovics Mária igazgató. – Ilyen például az angol, a történelem, a rajz, az ének és a földrajz. Ezt például úgy oldjuk meg, hogy az adott tárgyat olyan tanító oktatja, akinek a műveltségterülete lefedi az adott szakot, tehát van valamennyi képesítése az adott tárgyban, de nem teljes. Így például a földrajzot a természetismeret-biológia szakos tanárunk tartja.

A segesdi iskolában az igazgató elmondása szerint átlagosan heti 24 tanórát tartanak a tanárok, ahogyan Nagyatádon is. De,  persze ez csak két kiemelt példa volt a sok somogyi iskola közül. Megpróbáltuk kideríteni, hogy a megyében átlagosan hány órát vállalnak a tanárok, és hogy egyáltalán hány helyen küszködnek tanárhiánnyal: mennyi tanárra lenne szükség? A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének regionális ügyvivőjét, Nagy Erzsébetet kérdeztük meg erről.

A helyzet az, hogy óriási problémát jelent a pedagógushiány, és még csak pontos adataink sincsenek róla, mert a minisztérium ezeket nem szolgáltatja ki, a Kréta rendszerbe pedig igazából bármit be lehet írni, nem feltétlenül tükrözi a valóságot. Ha pedig kapunk is valamilyen választ az EMMI-től, sokszor ködösítenek. Pedig a régióban extrém a helyzet: folyamatosan azt halljuk több helyről is a tanároktól, hogy 26 tanórához közelítenek a régióban, így Baranyában és Somogyban is.

Az ügyvivő szerint a pedagógushiány úgy van lefedve, hogy helyettesítésekkel és szétosztásokkal oldják meg a tanítást. Ez pedig a meglévő tanárok leterhelést fokozza. Ugyanis sokszor a nevelésre-oktatásra fordítandó keretet növelik, vagyis kimaxolják a 26 órát, ám a fennmaradó kötött munkaidőben elvégzendő feladatokból nem vesznek el, így ezekkel együtt túllépik a 32 órás kötött munkaidőt. Az elvileg fennmaradó 8 kötetlen órában tudnának a tanárok órára készülni, dolgozatot javítani, és a túlterhelés ezek rovására megy – így óhatatlanul több, mint heti 40 órában fog dolgozni egy tanár, ám ezt a túlórát sehol nem vezetik fel, így nem is lesz kifizetve – magyarázta Nagy Erzsébet.

És sok esetben jelent gondot az is, hogy egy tanár nyugdíjba vonulását követően nem vesznek fel azonnal a helyére valakit. Ugyanis a 40 év munkaviszonyt követően, ha a tanár kéri a nyugdíjazását, úgy egy több hónapos felmentési időszak következik a munkaviszonyban eltöltött évek függvényében. A felmentési időszak a közalkalmazottakat illeti, és lényegében ez idő alatt is kapnak fizetést, csak más formában. Az időszak felében a munkavégzés alól felmentik, a másik felében kötelezhetik tanításra – ám ezalatt ugyanúgy járnak időarányosan a kivehető szabadnapok is.

Vagyis valaki például egy 8 hónapos felmentési időszakból 4-et már nem dolgozik, és még egy hónapot szabadságon is van, így öt hónapot nem tanít - magyarázta az ügyvivő. - Erre az öt hónapra már fel kéne venni egy új pedagógust, de sokszor a tankerület ezt elmismásolja, és nyújtják, mint a rétestésztát. És akkor azokat a tanórákat rásózzák a többi tanárra – beleraknak plusz tanórát, másik oldalon nem vesznek el semmit, és máris 32 óránál több lesz a kötött munkaidő. Ez azért is felháborító, mert a legtöbb esetben a tanárok hónapokkal előre jelzik a nyugdíjba vonulási szándékukat. A tankerület mégsem hirdeti meg időben az állást, mert akkor lényegében ez dupla bérkifizetéssel járna.

Sajnos nem újkeletű problémáról van szó. Egy 2009-es kutatási tanulmány szerint a pedagógusok harmada túlterheltségről számolt be:

10 %-uk a heti kötelező óraszámnál lényegesen kisebb óraterhelésről számolt be, minden második pedagógus heti 22-24 órás terhelésről adott számot, 30%-uk viszont ennél lényegesen magasabb óraterhelést jelentett. Az aktív pedagógusok harmada tehát jelentősen túlterhelt, heti óraszámuk több mint 20%-kal meghaladja a központilag előírt kötelező óraszámot.

Vagyis a pedagógushiány és a pedagógusok túlterheltsége már több mint 10 éve megoldandó problémát jelent Magyarországon. 

Vissza az előző oldalra