Történelem és történetek a téren

Ezzel a címmel tartottak tegnap este várostörténeti és -ismereti programot A nagyatádi városközpont fenntartható és környezettudatos megújítása című pályázat keretében a T25 Közösségi Házban.

Az eső miatt az eredeti tervektől eltérően nem a Hősök szobránál, hanem az épületben kezdődött a rendezvény. Ormai István polgármester a városközpont változásairól mesélt eseményekkel és sztorikkal fűszerezve.

Azzal kezdte, hogy eredendően a templom és a kolostor megépülése jelölte ki Nagyatád központját. A város fő közösségi terén aztán parkot és sétányt alakítottak ki, körülötte a legfontosabb intézményekkel és épületekkel.

A Széchenyi téri park Nagyatádon az 1960-as években
A Széchenyi téri park Nagyatádon az 1960-as években

Régi fotókat és képeslapokat vetítve mutatta meg, hogyan alakult ki a Széchenyi park mai arculata. Az egyiken például a Hősök szobrától balra egy parkoló volt a maga aszfaltburkolatával, a másikon pedig az emlékműtől jobbra egy alumínium szerkezetű pavilon, egykor virágboltnak adott helyet. Mindkettőt elbontották, és a helyét visszaadták a parknak.

Parkoló a parkban, tűzoltózenekarral - 1993.
Parkoló a parkban, tűzoltózenekarral – 1993.
1983 park, virágbolt és a járda
1983 park, virágbolt és a járda

– Az 1859 óta a tér egyik sarkán álló Benyák Nyomda környékén kétszer is óriási tömeg gyűlt össze az elmúlt évtizedekben – idézte föl Ormai István. – Először 1968-ban, amikor a nagyatádiak itt várták a csehszlovákiai beavatkozás után a visszatérő alakulatokat. Lábon jöttek haza, Csepel teherautók húzták az ágyúkat. Jó fél órán át tartott, amíg áthaladt a téren a konvoj. 1992 márciusában pedig még többen gyűltek itt össze, hatalmas tömeg várta és köszöntötte Diana hercegnőt.

Nyomdasarok, 60-as évek

Nyomdasarok, 60-as évek
Az Ezüst Kancsó. 1973.
Az Ezüst Kancsó -1973.

Épületekről és köztéri alkotásokról beszélt a polgármester, felvillant a vetített képeken egyebek között az egykori Ezüst Kancsó; a Kossuth-szobor, amelynek avatásán ugyancsak több ezren vettek részt, még Kossuth fia, Ferenc is eljött az eseményre; a régi szökőkút, melynek kapcsán egy leendő nagyatádi szökőkútnak két helyét is megmutatta.

1971. Szökőkút
A szökőkút – 1971.

Bertók László 1971-ben, a várossá avatás alkalmára írt Nagyatád című versét sorról sorra vette, és tárta föl azoknak a mozzanatait. Megemlékezett a költő halálának a második évfordulójáról, amely éppen a napokban volt, és a T25 Bertók-emlékszobájában is kalauzolta az érdeklődőket.

Mintegy tanúságként azzal zárta gondolatait, hogy Nagyatádnak továbbra is van szellemisége, ami arról tanúskodik, mennyire őrizzük az értékeinket, hogyan viszonyulunk hozzájuk, egymáshoz és másokhoz.

Megosztás