hirdetés
2019. Augusztus 20, Kedd
Állami ünnep, István, Vajk napja

Ahány ház annyi szokás: Karácsony a nagyvilágban Szerző: Kurucz Odett | 2018-12-25 11:50:03 | Címkék: kultúrák, karÁcsony, nagyvilág, ünnep

Több mint két milliárd ember ünnepli világszerte a Karácsonyt. Azonban min­den ország­nak megvannak a saját hagyományai és ajándékozási szokásai, melyekkel változatossá varázsolják a szeretet ünnepét.

Az európai országokban mindenhol állítanak karácsonyfát. Ennek, illetve az otthonok és közterek díszítésének azonban nincs mindenütt olyan nagy kultusza, mint a német nyelvterületen és az északi országokban. A magyar családokban általában a Jézuska, vagy a Télapó hozza a meglepetéseket. A velünk szomszédos Ausztriában Christkindl, vagyis karácsony szülötte az ajándékhozó.

Anglia

Az angoloknál a Karácsony az év legfontosabb ünnepe. Ilyenkor az utcák fényárban úsznak, turistalátványosság a Harrods áruház kirakata, amelyet több ezer világító gömbbel díszítenek. A Trafalgar Square-en megcsodálható a hatalmas, díszes fenyőfa, mely a norvég nép ajándéka a briteknek, II. világháborús segítségükért. Az ünnep első estjén lakomát tartanak. Másnap, azaz december 25.-én érkezik a Mikulás, aki tele rakja ajándékkal a már előző este gondosan kikészített, nagyméretű zoknikat, amit ők "stockingnak" hívnak. A mikulás a kéményen keresztül érkezik. A gyerekek a kandalló tüzébe dobják az ajándékkérő leveleket, hogy így jusson el gyorsan az Északi Sarkra. Katolikus hatásra Angliában is elterjedt az éjféli mise, de az igazán vallásos anglikánok inkább a másnap reggeli protestáns istentiszteletet látogatják. A családi körben eltöltött karácsony, illetve a faállítás szokása Viktória királynő idején terjedt el a britteknél. December 26-a a Boxing Day, Karácsony másnapja, ilyenkor hagyományosan a személyzetet ajándékozták meg. Neve arra utal, hogy ezen a napon nyitották fel a templomi perselyt, tartalmát a szegények között osztották szét.

Görögország

Görögországban a Karácsony 12 napot felölelő folyamatos ünnep. A december 25-től január 6-ig terjedő időszakot Dodekameronak nevezik (jelentése 12 nap). Ebben benne foglaltatik mindhárom ünnep, a karácsony, az új év és a Vízkereszt. A görögöknél a karácsonyi ünnepkörhöz nagyon sok legenda, mese, babona kötődik. Ekkor sütik a vaszilopitát is. Ez egy kenyér féle, amibe fémpénzt rejtenek. Aki megtalálja, szerencsés lesz. A kenyeret szépen fel is díszítik, Krétán még kenyérhímző asszonyok is vannak, akik tésztából cifra rajzokat kanyarítanak a kenyérre.

Olaszország és Spanyolország

Olasz­or­szág­ban és Spa­nyol­or­szág­ban az aján­dé­ko­zás fő napja nem Szent­este, avagy kará­csony napja, hanem Víz­ke­reszt, azaz január 6. Olaszországban ebben az időszakban gyakran rendeznek dudás fesztiválokat. Ekkor a hegyi pásztor dudások leereszkednek a hegyekből és dudaszóval köszöntik a közelgő ünnepet, Jézus születésének napját. A karácsony is erről kapta nevét "Natale", azaz születés. Nagyon kedveltek Olaszországban a betlehemi jászol különféle ábrázolásai. Nápolyban és a déli régiókban az emberek 24-én éjjel templomról templomra járnak, csak hogy láthassák a kis Jézust. Itá­lia több vidé­kén La Befana, vagyis Víz­ke­reszt szü­lötte hozza az aján­dé­ko­kat, bár ma már kül­földi hatásra divatba jött Babbo Natale, azaz a Tél­apó, aki Kará­csony­kor hozza az aján­dé­ko­kat. Az olasz gye­re­kek nem vir­gá­csot, hanem sze­net kap­nak a Tél­apó­tól, ha nem fogad­nak szót. Spa­nyol­or­szág­ban Víz­ke­reszt­kor a gye­re­kek a kitisz­tí­tott, kifé­nye­sí­tett cipői­ket a küszöb elé teszik, és abba kap­ják — a magyar Miku­lás szo­kás­hoz hason­lóan– az aján­dé­kot. A spa­nyol gye­re­kek a bib­liai nap­ke­leti bölcs­től (Három­ki­rá­lyok) vár­ják az ajándékot.

Orosz­or­szág 

Mivel az orto­dox val­lás a Juli­a­nus nap­tár sze­rint tartja nem­zeti ünne­peit, Ororszor­szág­ban a kará­csony nem decem­ber 24-re, hanem január 7-re esik. A hagyo­mány sze­rint az embe­rek gyak­ran az ünne­pet meg­előző hetek­ben böj­töl­nek, hogy aztán egy 12 fogá­sos vacso­rát ren­dez­ze­nek a 12 apos­tol tiszteletére.

Nor­vé­gia

Nor­vé­gi­á­ban a gye­re­kek Jule­nisse–t vár­ják (aki a nor­vég Miku­lás), hogy Szent­este aján­dé­kot hoz­zon nekik, de egész decem­ber­ben láza­san készülőd­nek erre a napra. Az ősi hie­de­lem sze­rint ezen a napon az ártó szel­le­mek ellop­ják a seprű­ket, hogy azon rep­ked­je­nek, ezért a ház­tar­tá­sok­ban ilyen­kor elrej­te­nek min­den taka­rító eszközt.

 

És most utazzunk kicsit messzebb...

 

Egyesült Államok

Az amerikaiak leg­na­gyobb ünnepe nem a Karácsony, hanem a Hála­adás. Ezt min­den év novem­be­ré­nek negye­dik csü­tör­tö­kén ünne­plik. Már ekkor fel­dí­szí­tik a kará­csony­fát, ami egé­szen decem­ber végéig dísze a lakás­nak. Decem­ber 25-én csa­ládi vacso­rára gyűl­nek össze, az aján­dé­ko­kat pedig a Miku­lás (Santa Claus) hozza kará­csony nap­já­nak reggelén.

Ausztrália

Auszt­rá­lia a déli fél­te­kén talál­ható, ezért decem­ber a leg­me­le­gebb "nyári" hóna­pok egyike. Kará­cso­nyi tra­dí­ci­óik a brit hagyo­má­nyo­kat köve­tik, az aján­dé­ko­kat itt is Kará­csony Apó (Fat­her Christ­mas) hozza 25-én reg­gel. Az idő­já­rás miatt viszont bevett szo­kás az óce­án­par­ton, egy nagy csa­ládi pik­nik­kel ünnep­leni.

India

Az indiai keresz­té­nyek fenyőfa helyett mangó, vagy banán­fát díszí­te­nek, olaj­lám­pá­so­kat gyúj­ta­nak, a temp­lo­mo­kat pedig vörös színű virá­gok­kal díszí­tik. Sze­ret­te­ik­kel meg­aján­dé­koz­zák egy­mást és ada­koz­nak is.

 

 

(Forrás:piknik magazin,agraroldal.hu// a nyitókép illusztráció!)

Vissza az előző oldalra