Sikeres projekteket mutatott be az Európai Bizottság hazánkban
A klímaadaptáció és a zöld-kék infrastruktúra témájában szervezte első magyarországi sajtóútját az Európai Bizottság Regionális és Várospolitika Főigazgatósága. Az EU támogatásával megvalósult projektek mellett civil kezdeményezéseket és önkormányzati forrásból finanszírozott fejlesztéseket is bemutattak az országos és helyi média számára.
A Duna és a Tisza között elhelyezkedő Homokhátság területe súlyos aszályproblémával küzd. Nemcsak a felszínről hiányzik a víz: a talajvíz szintje süllyed, a csapadék kevés, a mezőgazdasági termelés jelenlegi formái fenntarthatatlanná válnak. Az elsivatagosodó táj élhetősége drasztikusan csökkenhet a következő évtizedek során, ha ez a tendencia folytatódik.
A vízhiány mérséklése érdekében országos és helyi kezdeményezések is indultak, melyek a vízmegtartásra és a vízpótlásra fókuszálnak. A túra szegedi és kecskeméti állomásain betekintést nyújtottak a klímatudatos városfejlesztés lehetőségeibe és kihívásaiba.
A városi terek felújításakor manapság fontos tényezővé vált a hőszigethatás csökkentése, az autókra szabott terek gyalogos-kerékpáros orientált újragondolása, a zöldfelület megóvása, megfelelő növényfajok telepítése, valamint a mértékletes térkövezés, betonozás. A fejlesztések tapasztalatai rávilágítottak, hogy a kézzel fogható beruházások mellett fontos a szemléletformálás és a lakosság aktív szereplőként való bevonása is.
Ruzsa községben az elfolyó tisztított szennyvíz helyben tartásával tavat és közösségi teret hoztak létre, a kitermelt földből pedig biciklipályát építettek, a külterületi csatornákat vízmegtartó funkciókkal látták el. A fejlesztésnek köszönhetően a tó környezete élhetőbbé vált.
A Kiskunmajsa közelében található Marispuszta határában a helyi fürdőből érkező víz megtartásával árasztási területet alakított ki a vízüggyel együttműködő, környékbeli gazdákat és helyi lakosokat tömörítő csapat, a beruházás költségeit a helybéliek adományaiból, illetve egy futóverseny bevételéből finanszírozták. Az árasztás látványos eredményt hozott: 50-60 cm-rel emelkedett a talajvíz 2 km-es körzetben.
A nemzeti parkok és a vízügy is foglalkozik a problémával: a korábban belvíz levezetésére tervezett csatornák új funkciót kapnak, a víz elvezetése helyett a vízmegtartás kerül előtérbe.
A Budapest mellett elhelyezkedő Csömörön rönkgát segítségével lassítják a Csömöri-patak folyását, a kimélyült medret a felhalmozódott hordalék segítségével feltöltötték, így a nagy esőzések után a patak vize szétterülhet a réten, ezáltal javítva a patakvölgy vízellátását.
Az út során civil, városi és regionális kezdeményezéseken keresztül ismertették a különböző vízmegtartó megoldásokat. A bemutatott fejlesztések többségét uniós források felhasználásával valósították meg, azonban teret kaptak az önkormányzatok saját forrásból finanszírozott beruházásai és egy helyiek által támogatott törekvés is.
Egy-egy projekt azonban csepp az elsivatagosodó tájban, szemléletváltásra volna szükség a tájhasználat kapcsán és a vízügy szerepének újragondolása is aktuálissá vált, hogy alkalmazkodni tudjon az éghajlatváltozás korában egyre fontosabb szerepet betöltő vízmegtartás feladatához.
Bár a sajtóút a Homokhátság területére fókuszált, a fenntartható városfejlesztés gyakorlati példáinak megismeréséhez nem muszáj messzire utaznunk: november elején Dr. Raisz Anikó, az energetikai minisztérium környezetvédelemért felelős államtitkára járt Nagyatádon, aki a fenntartható fejlődés példáit vizsgálta országszerte. Az önkormányzat bemutatta a város geotermikus fűtési rendszerét, mely követendő például szolgálhat más települések számára.
Az EU támogatásával kiépült rendszert tovább bővítené a város, melynek eredményeképpen újabb nagyatádi közintézmények, középületek hőenergiával történő ellátását biztosítanák. Ezzel további jelentős energiaköltség megtakarítás lenne elérhető.
