Összefogtak a borászok: feltámasztják a böhönyei szőlőtermesztést

A település évszázados borászati hagyományában egy helyi vállalkozó, Beck Zoltán látta meg a lehetőséget, és mostanra már ötven termelővel dolgozik együtt a böhönyei szőlészet régi fényének visszaállításán.

A településtől korábban sem volt idegen a szőlőtermesztés: a Dél-balatoni borvidék – melynek Böhönye is a része – már a római korban benépesült ültetvényekkel. A honfoglalást követően a letelepedő magyarok folytatták a bortermelést ezen a vidéken, ami a másfél évszázados török megszállás időszakát leszámítva napjainkig is jelentős mértékű maradt. Böhönyén azonban ez a trend megtört az ezredfordulón: a helyi termelőszövetkezet felszámolása és a gazdasági változások a valamikori több mint ötszáz hektáros szőlővel beültetett területet a századára csökkentették.

Sokat meséltek az idősebb borászok a helyi szőlőtermesztés sok évszázados hagyományairól. A régi katonai térképeken azt látjuk, hogy az épületek körül mindenhol szőlőt ábrázoló jelölések vannak, mi több, állítólag az Oszták-Magyar Monarchia idején ez a vidék látta el szőlővel és borral a hadsereget. Volt, amikor Böhönyén 530 hektáron termesztettek szőlőt, a kétezres évek utánra ez mindössze öt és fél hektárra csökkent – emlékezett vissza Beck Zoltán a helyi gazdák elbeszéléseire.

A fiatal vállalkozó közel tíz évig élt Budapesten, ahonnan időről időre meghívta az ismerőseit és barátait – köztük más vállalkozókat – Böhönyére. A fővárosi látogatóknak nem csak a falu és a környék szépsége ragadta meg a figyelmét: a helyi bort is elismerően méltatták. Zoltán ezt követően kezdett utánajárni a böhönyei szőlőtermesztés történetének.

Beck Zoltán (balról)

Itt a Festetics-család toponári ága volt meghatározó, általános iskolát és templomot építtettek, gondját viselték a környéknek. Kialakítottak egy szőlőbirtokot is Böhönyén, ami a család ezen ágának kihalásával, és az államosítás kezdetével a helyi TSz részévé vált. A Kádár-korszakban a szőlőbirtokos gazdákat betelepítették a településközpontba, ekkor még mindig több mint tíz hektárnyi szőlő volt. Az egykori grófi pincénél ekkoriban nagy élet folyt, az akkori pártvezetés sok tagja ide járt, rendezvényeket tartottak – mondta Zoltán.

A fordulópont a rendszerváltás után következett, a termelőszövetkezetek rendre felszámolásra kerültek, a szőlőtermesztésre használt terület tovább csökkent Böhönyén. Zoltán látott fantáziát a gazdag borászati múlttal rendelkező településben: megvásárolta az egykori grófi birtokot és a hozzá tartozó présházat, majd az idősebb gazdák segítségével maga is gazdálkodásba kezdett. A vállalkozó mostanra egy turisztikai- és rendezvényközponttal is bővítette a birtokot, melyhez egy 130 méter hosszú borospince is tartozik. Ennek a végében most egy feldolgozóüzem készül.

Itt található Magyarország, sőt valószínűleg Közép-Európa legnagyobb szőlőprése is, amit a Magyar Örökség díjas cigány vándorasztalos, Rostás Árpád restaurál. A prés tíz méter hosszú és három méter magas, az eredeti állapotának helyreállítása jól halad – osztotta meg velünk Zoltán.

A szőlőprés a bontás előtt, még restaurálásra várva

Körülbelül ötven taggal működik a településen egy informálisan alakult csoport, a Böhönyei Borbarát Kör. A helyi borászokat tömörítő társulás mostanra a valamikori öt és fél hektár szőlős területet megduplázta, ebből a legnagyobb Zoltánhoz tartozik. A vállalkozó folytatja a környék borászati hagyományainak újraélesztését: még legalább tíz hektárnyi szőlő telepítésével tervezi bővíteni a már meglévő területeket.

Beck Zoltán (balról a második)

A böhönyei borászok munkájának széleskörűbb megismertetésére múlt hét szombaton tartottak bortúrát, egyben megnyitották a kisebb vendégházat. Az esemény résztvevői a Kiserdei HLSE közreműködésével lovaskocsin járták be a kisebb és a nagy birtok közötti utat, megállva több pincénél is: a vendégek ezeknél megismerhették a helyi borászok munkásságát. Nem ez volt az utolsó ilyen alkalom Böhönyén: a nagyobb, tizenöt szobás borhotel jövő tavasztól várja majd a vendégeit. A birtok akár esküvőknek is otthont adhat majd, illetve Zoltán további bortúrákkal is népszerűsítené a környék borászatait.

Elmondhatjuk, hogy a helyi termelők összefogásával egy fejlődési pályára lépett a böhönyei szőlőtermesztés, így végre folytatódik az a tradíció, aminek sok évszázados múlt jelent alapot – mondta Zoltán.

Megosztás