Új módszerrel támadnak a kibercsalók Somogyban

A Somogy vármegyei rendőrséghez több bejelentés érkezett a napokban egy újfajta csalással kapcsolatban. A támadók gépi hangot és az ügyfélszolgálatoknál alkalmazott menürendszert használva próbálják ellopni az áldozatok adatait.

Csurgóról, Zamárdiból, Kaposvárról és Kaposszerdahelyről is érkezett jelzés a somogyi rendőrökhöz, akik közösségi oldalukon írtak az esetről. A bejelentők arról számoltak be, hogy a számkijelzéssel rendelkező hívást felvéve egy gépi hang kezd monológba, arról tájékoztat, hogy a személyi igazolványunk bűncselekményben vagy rendőri eljárásban érintett, és az 1-es gombot megnyomva adategyeztetést kell végrehajtani a rendőrséggel.

A bejelentők szerencsére résen voltak és felismerték, hogy az adategyeztetés valójában adatlopást jelent, egy Marcali környékén élő hölgy azonban pórul járt, őt egy ismeretlen férfi hívta fel, magát a BRFK nyomozójának kiadva. A csaló azt mondta az áldozatnak, hogy számlájáról ismeretlen személyek pénzt próbáltak meg levenni, ha biztonságban akarja tudni a pénzét, akkor át kell utalnia egy általa megadott bankszámlára, ahol a „rendőrök” figyelik az érkező támadásokat.

Az áldozat nem tudta, hogy a valódi rendőrök ilyet sosem kérnek, 4.500.000 forintot utalt át az általa védettnek hitt számlára. Az ügyben a marcali rendőrök azonnal nyomozást indítottak.

A kiberpajzs.hu oldalon számos hasznos tippet olvashatunk a biztonságos telefonhasználattal kapcsolatban, íme néhány:

Ha valaki bank, az MNB vagy nyomozóhatóság, vagy más hatóság alkalmazottjaként, képviselőjeként mutatkozik be, éljünk a kereszthitelesítés lehetőségével, ezáltal győződjünk meg róla, hogy valóban a szolgáltatónk hívott, nem egy csaló! A bankok más szolgáltatókkal együtt már dolgoznak erre egységes megoldáson, jelenleg már elterjedt módszer, hogy hívás közben kapunk push-üzenetet a készülékünkre, amit elolvashatunk, ha belépünk a szolgáltató (pl. bank) mobilalkalmazásába, és meggyőződhetünk róla, hogy a szolgáltatónk hív. Továbbá valós banki ügyintézői hívás esetén a hívó fél ismeri a személyes adatainkat. A kérdéseken alapuló kereszthitelesítés során a feltett kérdésekre (például anyja születési neve) a válaszok egyik felét az intézmény ügyintézője adhatja meg, a válaszok másik felét pedig ügyfélként mi magunk!
Ha bizonytalanok vagyunk bontsuk a vonalat és hívjuk a bankunkat, szolgáltatónkat az ismert számon. Ha úgy érezzük, hogy a hívás valóban fontos és hivatalos, és további intézkedéseket szeretnénk tenni, de nem működik a kereszthitelesítés akkor bontsuk a vonalat és hívjuk a bankunkat, szolgáltatónkat az ismert számon, semmiképp se használjuk a hívó által megadott elérhetőségeket. Inkább keressük meg a bank vagy a pénzügyi intézmény hivatalos weboldalát, és az ott található elérhetőségeket használjuk, hogy további információkat szerezzünk. A csalók gyakran élnek azzal a lehetőséggel, hogy hamis banki oldalakat hoznak létre, ezért mindenképp győződjünk meg arról, hogy tényleg a hivatalos oldalt nézzük, amit célszerű mindig a böngészőbe elmentett könyvjelzőből megnyitni.
Különösen éljünk a gyanúval, ha a hívó fél olyan bankból hív, amelynek nem vagyunk ügyfele. Mindig a hívó féltől várjuk el, hogy először azonosítsa a bankot, amelynek ügyfelei vagyunk. Ha másik bankból hív, azonnal szakítsuk meg a beszélgetést.
Tudnunk kell, hogy valós banki ügyintézői vagy a nyomozóhatóság általi hívás esetén soha nem kérdeznek olyan bizalmas információkat, mint az online fiókunk hitelesítő adatai (felhasználónév, jelszó) vagy a kártyaadatok, biztonsági kódok, esetleg más személyes azonosító információk. Ha ilyen jellegű felszólítást kapunk szakítsuk meg a hívást, és hívjuk a bankunkat az ismert/ellenőrzött telefonszámon, hogy mielőbb jelentsük az esetet.
Telefonbeszélgetés során soha ne adjuk meg másnak a betéti vagy hitelkártyánk PIN-kódját, CVV-kódját, online banki jelszavát vagy egyszer használható, második hitelesítési – például SMS-ben, push üzenetben kapott – kódot! A bankok ügyintézői vagy a nyomozóhatóság sosem kérik el ezeket az információkat!
Soha ne telepítsünk mások kérésére programot számítógépünkre vagy telefonunkra! A csalók sokszor vírusvédelmi vagy más biztonsági megoldásnak beállítva, álcázva próbálják rávenni áldozatukat arra, hogy visszaéléshez használható programot telepítsenek.
Ha beszélgetés közben a hívó fél felajánlja, hogy pénzünk védelmében „átkapcsol egy másik bankhoz”, vagy a „bank biztonsági szolgálatához” továbbítaná a hívást „további biztonsági lépések” miatt, azonnal szakítsuk meg a hívást! Ilyet valós banki ügyintéző sosem tesz.
Soha ne mondjuk meg, ha más befektetésünk megtakarításunk vagy számlánk is van akár a „hívó” banknál akár más intézménynél. A rosszindulatú csalók ezeket a számlákat is megpróbálják majd kifosztani.