A kultúra megtartó erejéről beszéltek a nagyatádi Trianon-megemlékezésen

A nemzeti összetartozás napja alkalmából tartottak megemlékezést június 4-én Nagyatádon. A katolikus templom melletti Trianon emlékműnél rendezett eseményen Cseh Tamás Attila, a KSZC Ady Endre Technikum és Gimnázium igazgatója mondott beszédet.

Cseh Tamás Attila beszédében felidézte az 1920-as eseményeket, amikor a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban aláírták a békediktátumot. Kitért a magyar delegáció akkori mozgásterére és érvelésére, megemlítve gróf Apponyi Albert védőbeszédét és gróf Teleki Pál etnikai viszonyokat bemutató „vörös térképét”, amelyek ekkor már nem tudtak érdemi változást hozni az előre meghozott döntésben.

Ezt követően az első világháborút lezáró békerendszer utáni időszak társadalmi útkereséséről beszélt. Kiemelte, hogy miután a magyar politika lehetőségei a határokon túl minimálisra csökkentek, a kultúra vette át a megtartó szerepet.

„A művészetet, az oktatást és a kultúrát nem tudták eltörölni” – hangsúlyozta Cseh Tamás Attila. Kifejtette: a nyelv, a népzene, a néptánc és az irodalom teremtett kapcsolatot az elszakított területek és az anyaország között, így a magyarság kulturális értelemben egységes maradt a határváltozások ellenére is.

Az igazgató elmondta: a nemzeti összetartozás napjának alapgondolata, hogy bár az ország területe megváltozott, a kulturális egység fennmaradt. Kiemelte: amíg a Kárpát-medencében él a közös nyelv, a hit és a magyar hagyománytisztelet, addig a nemzet jövője is biztosított.

A beszédet követően az ünnepi műsorban közreműködött a Czindery Szépmíves Céh és Lacza Attila. A délutáni megemlékezés koszorúzással zárult, melynek során a résztvevők és a helyi szervezetek képviselői elhelyezték a megemlékezés virágait a Trianon emlékműnél.