Adócsökkentés, dupla családi pótlék és béremelések – bemutatta a kormány a 2027-es költségvetés terveit
A családi pótlék megduplázását, a személyi jövedelemadó csökkentését, nyugdíjemeléseket és több százezer állami alkalmazott béremelését jelentette be Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Az önkormányzatok is több támogatást kaphatnak, miközben a kormány jelentős kiadáscsökkentést tervez. Összegyűjtöttük a 2027-es költségvetés legfontosabb tervezett intézkedéseit.
Magyar Péter az ország újjáépítésének költségvetéseként mutatta be a jövő évi büdzsé főbb elemeit az Országgyűlés október 19-i ülésén. A tervezetet még ezen a héten megküldik a Költségvetési Tanácsnak, majd a hónap végén benyújtják a parlamentnek.
Kevesebb személyi jövedelemadó, dupla családi pótlék
A bejelentések egyik legfontosabb eleme a személyi jövedelemadó csökkentése. 2027. január 1-jétől a minimálbér után fizetendő szja 9 százalékra mérséklődne, emellett havi 680 ezer forintos jövedelemig további adócsökkentést vezetnének be. A kormány számításai szerint az intézkedés mintegy 2,5 millió munkavállalót érintene, akiknél összesen 250 milliárd forint maradna. Egy minimálbéren foglalkoztatott dolgozó havonta körülbelül 20 ezer forinttal vihetne haza többet, béremelés nélkül is.
Jelentős változást hozna a családi pótlék megduplázása. Egy gyermek után a jelenlegi havi 12 200 forint helyett 24 400 forint járna, két gyermek esetében pedig a havi 26 600 forintos támogatás 53 200 forintra emelkedne. Az intézkedés több mint egymillió családot érintene, és a kormány 300 milliárd forint többletforrást különítene el rá.
A 25 év alatti fiatalok szja-kedvezménye megmaradna, az édesanyák adómentességét viszont havi bruttó egymillió forintos jövedelemig korlátoznák. Ez a 30 év alatti anyákat, a 40 év alatti kétgyermekes anyákat, valamint a három- vagy többgyermekes édesanyákat érintené. A gyermekek utáni családi adókedvezményt megtartanák.
Emelkednének a nyugdíjak és a szociális ellátások
A kormány tervei szerint január 1-jétől 28 500 forintról 120 ezer forintra növelnék a minimálnyugdíjat, az alacsony nyugdíjakat pedig sávosan emelnék. Ez utóbbi intézkedések összesen mintegy 455 ezer nyugdíjast érintenének.
Megmaradna a 13. havi nyugdíj, és kifizetnék a 14. havi nyugdíj első heti részét is. Emellett fokozatosan bevezetnék a nyugdíjas SZÉP-kártyát, amelyet az 500 ezer forint alatti nyugellátásban részesülők gyógyszerre, élelmiszerre és pihenésre használhatnának fel. A programra jövőre 90 milliárd forintot szánnak.
A rokkantsági és rehabilitációs ellátások 10 százalékkal, az árvaellátás minimuma 20 százalékkal, az otthonápolási díjak pedig 50 százalékkal emelkednének. Az időskorúak járadékát szintén megdupláznák.
Több pénz jutna az egészségügyre és a béremelésekre
Az állami egészségügyre 510 milliárd forinttal többet fordítanának 2027-ben. Ebből 192 milliárd forint jutna a dolgozók béremelésére, 95 milliárddal növelnék a kórházi gyógyszerek finanszírozását, 51 milliárddal a kórházak működési keretét. Új mentőautókra, diagnosztikai berendezésekre és a várólisták rövidítésére is többletforrásokat biztosítanának.
A kormány összesen legalább 603 ezer állami alkalmazott jövedelmét növelné, 677 milliárd forintból.
A szociális és gyermekvédelmi ágazatban átlagosan 17,8 százalékos béremelést terveznek, amely mintegy 101 ezer dolgozót érintene. A nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkatársak nettó keresete átlagosan 21,5 százalékkal emelkedne. Ide tartoznak például a pedagógiai asszisztensek is.
A könyvtári, művelődési és közművelődési dolgozók nettó bére átlagosan 10,7 százalékkal növekedne. Folytatódna a pedagógusok és az igazságügyi alkalmazottak béremelése is, amelyre összesen 178 milliárd forintot különítenének el.
Az önkormányzatok is több támogatást kaphatnak
Az önkormányzatok számára országosan 64 milliárd forinttal növelnék az állami támogatásokat, miközben a szolidaritási hozzájárulás terhét 15 százalékkal, összesen 62 milliárd forinttal csökkentenék.
A vidéki városok helyi közlekedésének állami támogatását is visszaállítanák, erre 10 milliárd forintot szánnak.
A bejelentett országos összegekből egyelőre nem derül ki, hogy az egyes települések, köztük Nagyatád pontosan mennyi többletforráshoz juthatnának.
Lakhatási támogatások és közlekedési fejlesztések
A lakhatási támogatások rendszerét is átalakítanák. A Wekerle Sándor Plusz program keretében a 18 és 41 év közötti fiatalok új lakás vásárlásához vagy építéséhez fix 3 százalékos, használt ingatlanhoz pedig fix 5 százalékos kamatozású hitelt vehetnének igénybe, meghatározott feltételekkel.
Az energetikai korszerűsítésekhez kedvezményes hiteleket és vissza nem térítendő támogatásokat biztosítanának.
A közlekedési fejlesztések között szerepel új vasúti szerelvények beszerzése, állomások felújítása és a mellékvonalak fejlesztése, illetve újranyitása. Utóbbi Somogy szempontjából is figyelemre méltó vállalás, ugyanakkor konkrétan a Nagyatád – Somogyszob vasútvonal személyforgalmának visszaállításáról nem hangzott el bejelentés.
Kiadáscsökkentésből és új adókból teremtenék elő a fedezetet
A kormány a bejelentett intézkedések fedezetét részben az állami kiadások visszafogásával, részben új adóbevételekkel teremtené elő. A már korábban végrehajtott, mintegy 700 milliárd forintos megtakarítás mellett 2027-ben további 1500 milliárd forintos kiadáscsökkentést terveznek.
Bevezetnék a milliárdosok vagyonadóját, amelytől évi 200 milliárd forintos bevételt várnak. Emellett növelnék a legnagyobb vállalatok társasági adóját, az innovációs járulékot, valamint egyes környezetterhelő tevékenységek és egészségre káros termékek adóterheit.
Magyar Péter közlése szerint az adócsökkentésre, a családi pótlék megduplázására, a nyugdíj- és béremelésekre, valamint az egészségügyi programra összesen több mint 2100 milliárd forintot fordítanának 2027-ben. Ezzel párhuzamosan a költségvetési hiányt a GDP 4,9 százalékára kívánják mérsékelni.
A bejelentett intézkedések egyelőre a kormány tervei, a részletes szabályok és a végleges összegek még változhatnak. A költségvetési tervezetet a hónap végén tárgyalhatja az Országgyűlés, és a tervezett megtakarítások, valamint az új adóbevételek tényleges alakulása is befolyásolhatja a vállalások megvalósítását.
(Fotó: Budapest, 2026. október 19. Magyar Péter miniszterelnök napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. október 19-én. MTI/Hegedüs Róbert)
