Átalakítják a kórházak és a háziorvosi rendelők működését

A kaposvári megyei egészségügyi centrum telephelyeként működne tovább a Nagyatádi Kórház, a háziorvosi alapellátás működtetését elvennék az önkormányzatoktól, az orvosi ügyeletek szervezését a mentőszolgálatra bíznák.

A Népszava birtokába jutott a kormánynak az egészégügy átalakítását célzó tervezete. Lényeges elemei között szerepel, hogy a megyei centrumkórházakba költöztetnék az olyan szakmákat, amelyek biztosításához sok szakemberre van szükség, az ellátások megyei átszervezését az Országos Kórházi Főigazgató koordinálja. Lényegében a belügyminiszter rendeletben fogja meghatározni, hogy az egyes kórházak milyen ellátást nyújthatnak a jövőben.

A kórházakban keretek közé szorítanák a betegek látogatási lehetőségét. A látogatási időt és a látogatók számát korlátoznák, valamint előzetes bejelentéshez kötnék. Fontos elem, hogy a látogatásból kizárnák a 14 év alatti gyermekeket, ám a kapcsolattartás lehetősége érdekében a betegek telefont kaphatnának. Azt viszont lehetővé tennék, hogy a beteg meghatalmazzon valakit, aki közvetlenül segíthetné az ellátását, és a látogatási időn kívül is a beteg mellett tartózkodhatna.

A kisebb településeket érintő legfontosabb változás, hogy az 1200 főnél kisebb háziorvosi körzeteket 2028-ig teljesen megszüntetnék, illetve az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) kapna felhatalmazást a háziorvosi körzethatárok kijelölésére. Ez azt is jelenti, hogy az önkormányzatok lemondhatnak arról, hogy maguk gondoskodjanak az alapellátásról a településükön, ekkor az OKFŐ praxiskezelője köthet szerződést az orvossal, annak személyét csak véleményezheti az önkormányzat.

A fővároson kívül az Országos Mentőszolgálatra (OMSZ) bíznák a továbbiakban az orvosi ügyelet megszervezését. Ezt a feladatot a következő év júliusától venné át az önkormányzatoktól az OMSZ.

A tervezet szerint a jövőben egy megyében egy irányító egészségügyi intézmény működne, a városi kórházak csak ennek telephelyeként fogadhatnának betegeket. Lényegében egynapos műtétek, belgyógyászati, szülészeti és sürgősségi ellátások maradnának meg a városi kórházakban.

A munkáltatói jogokat a tervezet törvényre emelésének időpontjától kezdve a megyei kórházak gyakorolnák, a dolgozók munkaszerződése változó telephelyre szólna, ezért a megyén belül oda vezényelhetnék őket, ahol szükség van rájuk.

A tartós ápolásra szorulók ellátását, annak infrastruktúráját átadják a szociális szférának, szakápolási központokat hoznak létre az állami fenntartású intézményekben a korábbi ápolási osztályokból, és az idős, beteg emberek gondozását a szociális ellátókra és az egyházakra bíznák.

A bérekről is szó esik a tervezetben. A gyógyítói teljesítménytől függően akár 40 százalékkal javulhat, de akár 20 százalékkal is csökkenhet az orvosok, ápolók bére. Összességében az alap- és középfokú végzettségűek átlagosan 32, a diplomásoknak átlagosan 55 százalékos béremelést javasolnak. Ezzel párhuzamosan több bérpótlékot is megszüntetnének, ezeknek egy része az alapbérbe épülne be.

A végleges terveket Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár szerdán juttatta el a szakmai szervezetekhez. A kamarák vezetői a jövő hét elején személyesen is véleményezhetik az olvasottakat. A csomag fő elemei januártól léphetnek életbe.

(A kép illusztráció, fotó: Röhrig Dániel)

Megosztás