Bertók Lászlóra emlékeztek Nagyatádon

2025. november 15-én a T25 Művészeti Galéria adott otthont a Bertók emlékévre szervezett programoknak, amelyen a Nagyatádhoz szorosan kötődő Bertók László Kossuth-díjas költő születésének 90. és halálának 5. évfordulójára emlékeztek. A nap során versmondó verseny, irodalomtörténeti előadás és kiállítás várta az érdeklődőket.

A versmondó verseny

2025. november 15-én tartották a Bertók emlékév alkalmából szervezett rendezvényt a T25 Művészeti Galériában, Nagyatádon. A Nagyatádi Kulturális és Sport Központ, a Nők Nagyatádért Egyesület és a Magyar Versmondók Egyesülete idén is megrendezte a hagyományos Bertók László versmondó emlékversenyt, amelyet ez alkalommal a galéria dísztermében, a költő emlékszobájának közvetlen szomszédságában tartottak.

A versenyen, a hagyományoknak megfelelően egy Bertók-verset, valamint egy XX. vagy XXI. századi költő versét kellett előadni. Az idei évben Bertók Lászlóhoz egész közel álló zsűritag is értékelte a szavalatokat: Bertók Attila, a költő fia, továbbá Király Erika, Radnóti-díjas versmondó.

A versenyen az alábbi eredmények születtek:

Nagyatád város különdíja: Detári Laura (Kaposvár), 

A zsűri különdíja: Pénzes Csenge (Nagyatád)

Felnőtt kategória:

1. Juhász Mária (Szolnok)

Az ifjúsági kategória:

1. Völgyi Krisztina
2. Rengel Tamás
3. Gáspár Léda

Minden versenyző Bertók kiadványt és pólót kapott a projekt jóvoltából. A verseny legjobbjai meghívást kaptak a Bertók emlékév kapcsán megjelenő Bertók összes kötet budapesti bemutatójára a Magvető Caféba.

Az előadás és a kiállítás

A délután folyamán Mohácsi Balázs irodalom történész, költő, kritikus, a Bertók-projekt munkatársa tartott előadást, amelyben a közönség számára új és érdekes részleteket osztott meg Bertók László életművéből. Szó esett a költő gondosan rendszerezett hagyatékáról, a kéziratokhoz fűzött megjegyzésekről, a versek keletkezéstörténetéről és az úgynevezett „elfuserált” szövegekről is. Az előadás bemutatta azokat a kutatói munkafolyamatokat, amelyek a hagyatékból készülő új kötet létrehozását kísérik.

A program részeként a látogatók megtekinthették a Bertók saját fotóarchívumából válogatott kiállítást is, valamint a T25-ben kialakított Bertók-szobát, amely személyes tárgyi emlékeken keresztül idézi fel a költő alakját. A szervezők célja az volt, hogy a megemlékezés ne csak ünnepi alkalom legyen, hanem élő módon hozza közelebb Bertók László művészetét a közönséghez.

A Bertók-projekten belül dokumentumfilm is készül; ebbe a nagyatádi versmondó verseny, és a Bertók-emlékszoba is bekerül.

Bertók László összes műve

Mohácsi Balázs kutatta a Berók-projekt keretében a költő teljes munkásságát; november végén adja ki a Magvető kiadó a teljes művet; a kötet Bertók László teljesebb életművét tárja az olvasó elé: egybegyűjti a már ismert és nagyra tartott verseket, valamint közreadja a korábban kötetbe nem rendezett műveket is, így átfogó képet ad a költő folyamatosan megújuló, formakereső lírájáról.

A gyűjtemény élén szerepelnek „a börtönt érő” versek, amelyekért 1955-ben államrend elleni izgatás vádjával elítélték Bertókot. Ezeket követik az önálló kötetek a Fák felvonulásától (1972) az immár posztumusz megjelent Együtt forogig (2020). E sor közepére pedig Bertók egyetlen szépprózainak mondott műve, a Dongó a szobában (1998) kötete is bekerült.

Az életmű „törzsét” követően afféle függelékben szerepel még mintegy 200, kötetekbe korábban fel nem vett vers, a szerző első, 1947-re datált korai zsengéjétől egészen a halála előtt írt utolsó darabokig.

Szöveget Mohácsi Balázs gondozta, ő írta az utószót és a jegyzeteket is – olvasható a projekt közösségi oldalán.

(Fotó: Ormai Bálint)