Milliárdokat költöttek az iskolai Wi-Fi hálózatokra, most ellehetetlenül a használatuk
180 fokos fordulatot vett a kormányzati oktatáspolitika hozzáállása a digitalizáció kérdéséhez: az elmúlt évek során rengeteget költöttek digitális eszközökre, infrastrukturális fejlesztésekre, a felhőbe költöztették az ellenőrző füzetet és az osztálynaplót, elektronikus tananyagokat fejlesztettek. Szeptembertől új korszak kezdődik a magyar közoktatásban, a diákok okoseszközei nélkül.
2017-ben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára, Kara Ákos arról beszélt: szupergyors internetet és teljes Wi-Fi lefedettséget kapnak az állami és egyházi iskolák 2019 végéig.
Bár a fejlesztések a vártnál tovább tartottak, mostanra elmondható, hogy jóval több iskolában érhető el jól használható Wi-Fi hálózat, mint 2017 előtt.
Az eduroam egy nemzetközi kezdeményezés, amihez magyar iskolák, többek között a nagyatádi intézmények is csatlakoztak. A diákok a programban részt vevő helyszíneken egyszerűen és gyorsan jutnak ingyenes internet hozzáféréshez, ráadásul az iskoláknak arra is van lehetőségük, hogy a gyermekekre káros tartalmak alapértelmezett tiltásán felül egyéni igények szerint szűrjék a megtekinthető weboldalakat. A fejlesztések részben állami, részben Európai Uniós forrásokból valósultak meg.
Tavaly októberben az Index megkeresésére a Belügyminisztérium a telefon-tilalommal kapcsolatban feltett kérdésre úgy válaszolt: A mobiltelefon a mindennapi élet szerves része, és ez alól az iskolai környezet sem kivétel. Arról is beszéltek, hogy ezek az eszközök a mobiletikett ismeretével hasznos, tanulást segítő, színesítő eszközei lehetnek az oktatásnak, illetve hozzátették: Magyarországon a köznevelési intézmények saját házirendjükben dönthetnek a digitális mobil eszközök tanórai és azon kívüli használatáról.
Eddig dönthettek, szeptembertől azonban a nemrég megjelent rendelet ezt teljesen átalakítja, központi mobiltilalmat vezetnek be, mely alól ugyan adható felmentés, de mindent részletesen adminisztrálni kell, vagyis a gyakorlatban túl nagy terhet róhat az intézményekre.
A használatban korlátozott tárgyakat az intézménybe történő belépéskor le kell adni, ezeket az iskolában elzártan kell tárolni, és csak a tanítás végeztével kaphatják őket vissza a diákok.
Kivételt képezhet az egészségügyi vagy oktatási célból történő, előzetesen engedélyezett felhasználás, de a diákok szünetekben vagy ebédidőben történő eszközhasználata (akár kommunikációs, vagy egy projektmunkára való készülés céljából) várhatóan ellehetetlenül.
A fejlesztések megvalósításakor nagy sávszélességet nyújtó, a diákok mobileszközeit kiszolgálni képes internethálózatot építettek ki, még a tornatermekbe és a közösségi terekbe, könyvtárakba, aulákba is terveztek Wi-Fi hozzáférési pontokat, tehát egyértelmű volt, hogy a jövőben minél nagyobb fokú digitalizációra és egyre több okoseszköz-használatra számítanak.
Kásler Miklós 2022-ben arról beszélt, hogy a következő négy évben 200 milliárd forint értékben vásárolnak 560 000 tanulói laptopot, melyeket akár személyes használatba is adhatnak az 5-12. évfolyamos diákoknak. Idén januárban 140 000 laptop érkezett a közoktatásba egy Európai Uniós projekt keretében. Ezeket a gépeket oktatási célra, tantermi használatra tervezték, s bár kifejezetten gyenge teljesítményűek, de legalább strapabíró kialakításúak.
A rendelet ezeket az eszközöket is korlátozottan használható tárgynak minősítette, vagyis, ha a diákok hazaviszik a gépeket, az iskolába történő belépéskor ugyanúgy le kéne adniuk, mint a telefonokat.
Tavaly még a Belügyminisztérium is úgy gondolta, hogy a mobilhasználat szabályozása egy összetett kérdés, hiszen elismerték a felmerülő aggályokat, ugyanakkor a pozitív oldaláról közelítették meg a helyzetet, vagyis inkább hasznosnak tartották az eszközöket, mint kártékonynak.
Nem jó, ha a diákok a tanórákon indokolatlanul telefonoznak – ebben valószínűleg sokan egyetértenek. Ezt a problémát azonban helyi szinten hatékonyabban lehet kezelni, mint egy központi rendelettel, ami több évtizedes hátralépésre kényszerítheti az iskolákat, tanárokat, diákokat. Eddig is voltak olyan intézmények, érkezéskor begyűjtötték a telefonokat, jellemzően általános iskolákban. Főként kisebb létszámú intézmények vezettek be ilyen jellegű korlátozást, ahol könnyebben menedzselhető az eszközök begyűjtése, tárolása és visszaadása.
A szeptember 1-től hatályos rendelet azonban egyformán kezeli az általános iskolákat és a középiskolákat, ráadásul korosztály alapján sem alkalmaznak eltérő szabályozásokat.
Az okosórák száműzése sokakat kényszeríthet arra, hogy lecseréljék a modern, akár több százezer forintba kerülő időmérő és egészségügyi adatokat gyűjtő eszközüket egy hagyományos karórára, mert a tantermekben lévő faliórák karbantartása (elemcsere, pontos idő beállítása) sosem volt zökkenőmentes, a beszerzések központosításával és a bürokratikus engedélyeztetési folyamataival pedig még bonyolultabb lett.
Eddig az intézmények házirendjükben szabályozhatták a telefonhasználatot, illetve a pedagógusokra volt bízva, hogy a tanórákon hogyan kezelik a helyzetet. Ha probléma volt a telefonozással, a tanár az óra megkezdése előtt megkérte a diákokat, hogy tegyék ki az eszközöket a tanári asztalra, melyeket a tanóra végén magukkal vihettek. Hogyha valamilyen visszaélés történt az okoseszközökkel, a házirendben meghatározott irányelvek alapján szankcionálhatták a diákokat.
A csalások elkerülésének érdekében a dolgozatok, és az érettségi vizsgák alkalmával előfordult, hogy az okosórákat is begyűjtötték, ekkor azonban gondoskodtak arról, hogy a falióra megfelelően működjön.
A tanárok dolgát is megnehezítik, hiszen számos intézményben szűkös nyomtatási kerettel dolgoznak, így eddig jól jött, hogy a diákok a telefonjaikon nézhették a feladatlapot, elkerülhető volt a felesleges, amúgy is költséges, sok példányos nyomtatás.
Az oktatási célú felhasználást a rendelet nem zárja ki, azonban egy-egy tanóra erejéig a telefonok szekrényből történő kivételezése, a tanóra utáni visszahelyezése, és ennek adminisztrálása a gyakorlatban könnyen eredményezheti azt, hogy inkább nem használják őket.
A budapesti Madách Imre Gimnázium nevelőtestülete úgy döntött, nem tartják be a rendeletet:
Iskolánk pedagógiai célja a digitális kultúra helyes használatára való nevelés, nem pedig a tiltás. Bármelyik órán sor kerülhet az eszközök alkalmazására, így életszerűtlen lenne az állandó beadás-kivétel.
A mobiltelefonok iskolai használatát, a kép- és hangrögzítés korlátait házirendünk már régóta tartalmazza, amit eddig is betartattunk. Ennek érvényesítése szigorúbb lesz. Kérünk minden diákot, hogy órai magatartásával senki se kockáztassa azt, hogy az okos eszközöket a tanítás előtt el kelljen venni. – írják az iskola weboldalán.
Kara Ákos 2017-ben elmondta: a kormány célja, hogy minden magyar ember és vállalkozás a digitális átalakulás nyertesévé váljon, és Magyarország versenyképes ország maradjon egy újfajta, digitális korban, ahol a digitalizáció az élet minden területére kiterjed. Meggyőződésünk szerint a digitális átalakulásra való felkészülés az iskolában kezdődik.
A digitális átalakulásra való felkészülés nem valósulhat meg úgy, hogy az okoseszközöket egy elzárt szekrénybe száműzik. Ha a magyar oktatás versenyképessé akar válni, alkalmazkodni kell a kor elvárásaihoz. Ma már alig van olyan szakma, ahol ne használnák ezeket az eszközöket, legalább kommunikációs célra. Az informatika és az internet megkerülhetetlen része lett a hétköznapoknak, a magyar diákok digitális írástudásának fejlesztésére is szükség lenne.
Idén indul a digitális állampolgárság, egyre több helyen működik a mobilfizetés (például az iskolai büfékben is), a közösségi közlekedésben használt menetjegyek és bérletek már applikációkban is megvásárolhatóak, az okos eszközök pedig számolják a lépéseinket, figyelik a pulzusszámunkat, tájékoztató jelleggel segítenek bennünket a megfelelő mozgás, alvás, étkezés megteremtésében.
A telefonfüggőség egy létező probléma, de azokban az országokban, ahol tiltással válaszoltak erre, a PISA teszt kimutatta, hogy a telefonmentes iskolákba járó diákok éjszakára nagyobb eséllyel hagyják bekapcsolva az értesítéseket, mint azok a társaik, akik kevésbé szigorú szabályozással rendelkező intézményekbe járnak, vagyis az alvásidő rovására tolódik ki az eszközhasználat, ami végeredményben rosszabb iskolai teljesítményhez vezethet.
A túlszabályozottság általában több negatív hatással jár, mint ahány pozitívval, az okostelefon tilalomról és a lehetséges hatásairól ebben a cikkben írtunk részletesebben.
(Kiemelt kép: depositphotos.com)
