Apátlan társadalom

Tömegesen nőnek fel egész nemzedékek apa nélkül. Ma a házasságok 55%-a válással végződik, Magyarország visszafelé halad abban a folyamatban, aminek eredményeként a családokat stabilizálhatnánk.

„Apátlan társadalom és apaforradalom” – ezzel a címmel tartott előadást Léder László pszichológus tegnap Nagyatádon. Hová tűntek az apák a családokból és a nevelésből? Mit tehetünk, hogy a családunk és a gyermekeink családja ne váljon apátlanná? Ezekre a kérdésekre kereste a válaszokat és az okokat az Apafüzetek és az Apa akadémia révén nevessé vált pszichológus a Nagyatádi Szív Egyesület meghívására az Ady gimnáziumban.

–         Vannak személyes okok, és vannak a körülményekből adódóak. Az első, hogy nem készítenek fel bennünket az apaszerepre. Az utóbbi időben kimondottan nőtt a férfiakkal szembeni, úgymond, kenyérkeresői elvárás, tehát egy mai apától azt várja elsősorban a társadalom, hogy teremtse meg a család egzisztenciáját – sorolta Léder László. – Ezzel az a gond, hogy azt a tendenciát erősíti, hogy az apát kivonja a családból. Márpedig a gyereknek mindkét szülőre egyaránt szüksége lenne. Ez a mai anya-gyermek-centrikus családmodell nem tartható.

Magyarországon ma ezer házasságkötésre 550 válás jut, ez egy közepes európai adat. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a gyerekeknek egyre kisebb hányada születik családba, és egyre több azon kívül, akkor világos, hogy merrefelé mutat a folyamat.

–         A kutatások teljesen egyértelműek abban, hogy a családnak védő hatása van. Nem igaz, hogy csak egy papírról van szó. Az ún. családon belüli erőszak, a visszaélések és a súlyos konfliktusok nagyságrendekkel nagyobbak a nem családjellegű kapcsolatokban. Tehát a család még mindig az emberi pszichének leginkább megfelelő együttélési forma.

Hol vagy, apa?!
Hol vagy, apa?!

Tudták-e például, hogy azok a gyerekek, akikkel játszik az apjuk, intelligensebbek? Vagy azt, hogy Európában már szinte mindenhol az ún. váltott elhelyezés gyakorlata dívik, vagyis, hogy válás esetén a bíróságok a gyermek elhelyezéséről úgy döntenek: 2 hétig az anyánál, majd 2 hétig az apánál lakjon? Sőt, akad, ahol már a fészek modellt is bevezették: a gyerek marad az otthonban, a két szülő pedig felváltva gondoskodik róla.

Világszerte a család „leváltásának” a folyamata zajlik, mutatott rá a pszichológus. Verseny folyik a család legkisebb egységéért, vagyis a család helyett az egyént helyezik előtérbe, a házasság helyett pedig az együttélési kapcsolatokat.

A munka-magánélet kultúrája ma gyerekcipőben jár Magyarországon. Nagyságrendekkel nagyobb arányban lenne szükség ún. atipikus munkavégzésre apák-anyák számára: távmunkára, részmunkaidős és egyéb rugalmas foglalkoztatási formákra. Pl. Hollandiában a hölgyek 61%-a részmunkaidőben dolgozik, Magyarországon ez az arány az 5%-ot sem éri el.

Tehát ezek a tényezők tudnák nagyon megerősíteni a család intézményét. Ha a férfiakat megszólítanák, hogy rájuk apaként nagyon nagy szükség van, és erre meg is adnák a lehetőséget például rugalmas munkaidővel, hogy valóban otthon is lehessenek.

Arról, hogy a média sugallta cuki, ill. szuperapa helyett csupán elég jó apává kellene válni, valamint arról, hogy mi az a hét fogás, amely megerősítheti az apaságot, továbbá az Apátlan társadalom és apaforradalom című előadásban elhangzott egyéb fontos érdekességekről, kutatási eredményekről a Nagyatádi Városi Televízió kedd esti adásában hallhatnak-láthatnak részleteket (adáskezdés: 2017. nov. 28., kedd 18.00 óra, ismétlés szerda este, a magazint követően).

Megosztás