Egyre többen varrnak textil maszkokat Nagyatádon

Óriási a kereslet a szájmaszkokra, ezért többen is belevágtak a készítésükbe. A közösségi oldalon is felajánlották segítségüket az itt élőknek. Akad, aki csak most kezdte, és olyan is, aki napi 15 órában készíti ezeket.

Városunkban is elővették a varrótudásukat a környékbeli ügyeskezű lányok és asszonyok. Textilből készítenek szájmaszkokat különböző kérésekre.

Az Atádhír megkereste a jótevőket. Találtunk olyat, aki nemrégiben állt neki, és olyat is, aki már „nagyüzemben” készíti a maszkokat.

–Vasárnap kezdtem el varrni, elsősorban saját célra, rokonoknak és barátoknak. Aztán az egyik bolt dolgozói kértek meg, hogy készítsek nekik is több mint 20 darabot. Eddig nyolcat sikerült elkészítenem, és még vissza van jópár darab. Körülbelül 40 perc 1 db elkészítése szabás-varrással. Az első kicsit hosszabb időt vett igénybe. Ez körülbelül másfél óra volt, mert a szabásmintát is el kellett készítenem. Illetve több videót is megnéztem, hogy ki milyen technikával gyártja őket. Két fajtát varrtam, de a hajtogatott anyagú jött be  – mondta el megkeresésünkre egyikük. Ő munkaidő után segíti tudásával a környékbelieket.

A másikuk eredetileg a hölgyek számára készít szebbnél-szebb táskákat és egyedi pénztárcákat. Most pedig napi 15 órában textilmaszkok készítésével foglalkozik.

– A maszkok gyártását 10 napja kezdtem el a fokozódó vírushelyzet hatására. Eddig nagyjából 260 darabot készítettem el, köztük kb. százat ingyenesen a nagyatádi egészségügyi dolgozók részére. A többi megrendelésem magánszemélyektől érkezik, de már cégeknek is gyártottam, akik a dolgozóiknak rendeltek. A rendelések folyamatosak, jelenleg nagyjából 100 maszk várja hogy elkészüljön. Megkerestek maszk-ügyben más városokból is, bárki rendelhet tőlem, de elsősorban a nagyatádiak és a környékbeliek részére szeretnék készíteni, mivel véges a kapacitásom. Ha egy családból kérnek többen, próbálok sürgősen pár darabot készíteni, hogy akinek muszáj kimennie dolgozni, boltba, előbb használhassa. A lányom szabja a maszkokat, én pedig megvarrom őket –  mondta el az Atádhírnek Gotta.  

Sikerült az Atádhírnek még egy városi jótevőt elérni.

– Pénteken kezdtem el varrni a maszkokat hirtelen ötlettől vezérelve és segítő szándékkal. Körülbelül 250 darabot varrtam meg, és még közel ennyi vissza van. Ismerősök körében osztottam meg, közülük bárki. Úgy gondoltam 10-15 percet tudok áldozni a barátokra. Sokan jelezték igényüket én meg nem tudtam nemet mondani. Kértek kórházi osztályokra, munkahelyekre. Sokan fizettek is volna érte, így valami kis kedvesseggel honorálták – mondta az önzetlen segítő hölgy.

Ők hárman már több mint félezer maszkot készítettek.

Megnövekedett a maszkkészíteshez az anyagigény is. Erről számolt be a nagyatádi Patent Stúdió cégvezetője.

– A vásárlások nagy részét az anyagok teszik ki, amik maszkok készítésére alkalmasak. Legfőképpen vásznat vesznek, ami 100  százalék pamut. Fontos, hogy ez 90 fokon mosható es vasalható is. Az üzletben kapható egy speciális, úgynevezett pul anyag is. Ez bevizsgált, és a vásárlók harmadik rétegként tudják beletenni. Ez legyen kivehető, és, persze ez is mosható. A maszkok megvarrásához szükséges kalapgumiból jelenleg országos hiány van, de a boltban tudunk számos más megoldást javasolni. Jó erre a célra bármilyen másik gumi, vagy pamutszalag. Három megyében van több üzletem, azokban is hasonlóan alakult a kereslet – mondta Palotai Rózsa cégvezető. 

Az interneten pedig már számos szabásminta, méret és varrási segédlet is elérhető. Egyébként a közösségi oldal egyik bejegyzése állást is foglal a textilmaszkokról.

Miért véd a legrosszabb maszk néha jobban, mint a legjobb?

Ha röviden akarok válaszolni, akkor azért, mert hordják. De nézzük, miért véd bármilyen maszk vagy akár házilagosan feltett kendő? Rengeteg tévhit és félremagyarázás terjed!

1. Az egyszerű maszkok valóban átengedik a vírus nagyságú részecskéket. Ez elméletben igaz, de a valóságban a vírusok ritkán szállnak egyenként a levegőben. Legtöbbször porhoz, vagy – köhögés révén kikerülve – apró vízcsepphez tapadva képzelhetőek el. Így már az egyszerű, sőt a házilagos maszkok vagy kendők is jó hatásfokkal szűrik meg őket. Nem mindet talán, de ha kevesebb lesz, már csökken a fertőzés veszélye.

2. Az ember percenként az arcához nyúl, megvakarja orrát, szemét úgy hogy észre sem veszi. Nem is beszélve a gyerekekről. Tegnap pl. egész nap betegeket fogadtam, és nagyon nehéz volt közben odafigyelnem, hogy ne nyúljak néha az arcomhoz. A vírus szájba, orrba bejutásának valószínű módja, hogy a mások által kiköhögött, kifújt vírust kézzel megfogjuk a tárgyakon (pl. boltban az árun, kilincsen stb.), és utána véletlenül megvakarjuk az arcunkat, kifújjuk orrunkat stb. A maszk ezt akadályozza meg. Nem tudunk véletlenül az arcunkhoz nyúlni. Nem jut az arcukra a vírus. Ez fontos tényező, és bármilyen maszk, kendő jó hozzá.

3. És végül, aki bármilyen maszkot, akár kendőt vesz fel az arcára, az sokkal óvatosabban fog járni, nem fog hosszas beszélgetésekbe kezdeni az utcán, mások is elkerülik stb. Érzi, és mások is látják, hogy vigyázni kell. Ne szégyelljük hordani! A magyar ember és a fiatalok különösen szégyellik, pedig nem kéne!

A maszk viselése nem biztosít teljes védelmet. A legjobb sem. De a leggyengébb is véd és eléggé jól, azok alapján, amit leírtam.

Viszont ami fontos, csak alapos kézmosás, kézfertőtlenítés után, teljesen tiszta kézzel lehet felvenni vagy hazaérve levenni. Különben mi magunk fertőzzük magunkat a kezünkkel. Ugyancsak kézmosás kell minden orrfújás előtt és után különösen.

A leggyengébb, akár házilagos maszk, kendő – ha teljesen fedi a szájat és az orrot – nem véd sokkal gyengébben, mint a legdrágább. Mert a drága, kis részecskéket szűrő maszkokon át nehéz beszívni a levegőt és azért több levegő jöhet be a maszk mellett. Ráadásul ezeknek a viselésükhöz gyakorlat kell. Viseljünk egyszerű maszkot, de helyesen.

Még egy javaslat. A boltban az árut mindenki nézegeti, fogdossa. Hazaérve enyhén klóros vízzel mossuk le a csomagolást,  mielőtt kibontjuk. És ne felejtsék el, csak tiszta kézzel! – írta egy Facebook bejegyésben dr. Fekete Ferenc.