Havonta több százan nem kaphatnak fogászati ellátást Nagyatádon

Százával maradnak el a fogászati beavatkozások. Mint mindenhol, nálunk is csak az akut eseteket kezelik, és ezekből várhatóan egyre több lesz. A fogak nagy része megmenthető lenne, de most csak húzatni lehet.

Körülnéztünk fogászati fronton. Kiderült: százával maradnak el a kezelések a városban (is); amúgy is szörnyű állapotban vannak a magyarok fogai; az országba hozatott sokmillió maszkból a fogorvosok sem kaptak olyat, ami a hatékony védekezésre alkalmas; miután ez az egyik fertőzésveszélynek leginkább kitett terület, valószínűleg az utolsók között fogják felszabadítani a korlátozás alól.

Lesújtó állapotban van a magyar lakosság fogászati-szájegészségi szempontból. Az uniós országok listájának a legvégén kullogunk, és ami még szomorúbb: a gyerekek fogazata szintén nálunk a legrosszabb.

Nehéz hónapok várnak a fogpanaszokkal küszködőkre: már a veszélyhelyzet kezdete óta megszűnt a fogászati alapellátás, és a magánrendeléseken sem fogadnak pácienseket. Már lassan másfél hónapja az egészségügy sok területéhez hasonlóan csak sürgős esetekben kereshetjük fel a fogorvost. Ez városunkban is tapasztalható. Nagyatádon három fogorvos lát el összesen négy körzetet, ám közülük az egyikük telefonja ki sem cseng. A III. körzet ellátását dr. Hajdú Róbert végzi, nála érdeklődtünk a nagyatádi állapotokról.

A fogorvos korábban havonta 250 beteget fogadott magánrendelés és tébé-ellátás keretei között különböző fogászati beavatkozások céljából. Most másfél hónap után összesen 30-40 esetben kezelt pácienst akut problémákkal.

– Sajnos, most kizárólag csak sürgős esetekben tudunk fogadni betegeket. Ez azt jelenti, hogy csak akkor végzünk közvetlen beavatkozást, ha a probléma már foghúzást vagy incíziót, azaz tályogmegnyitást igényel. Minden más esetben igyekszünk gyógyszeres kezelést javasolni.

Ezenkívül telefonos tanácsadást is nyújtanak – tette hozzá a fogász. Ám aki most valamilyen fogászati panasszal küzd, kénytelen addig várni, amíg a probléma akuttá válik.

– Ez a mi szakterületünkön most nagy veszteség: a még megmenthető fogak óhatatlanul eljutnak abba a stádiumba, hogy ki kell őket húzni, addig nincs lehetőség kezelésre. Egy dolgot javasolhatok most: mindenki fokozottan ügyeljen a szájhigiéniára. Amíg egy fog csak érzékeny, de nincs bedagadva, addig csak otthoni kezelés lehetséges. Ez most nagyon kellemetlen mindenkinek.

A fogász szerint ahhoz képest, hogy korábban mennyien keresték fel a rendelőjét akut panasszal, most sokkal kevesebben jelentkeznek. A koronavírus tüneteit mutató betegeknél, azaz akik lázasak vagy köhögnek, legyen bármilyen panaszuk is, nem fogadják, amíg fel nem épültek. Felmerülhet a kérdés: miért nincs arra lehetőség, hogy a kórházakhoz hasonlóan védőfelszerelés és előzetes vizsgálatok mellett foglalkozzanak a páciensekkel? Ennek magyarázata, hogy a fogászok extrém módon vannak kitéve a fertőzésveszélynek.

– Mi nem tudunk maszkot adni fogászati beavatkozást igénylő betegre – magyarázza a fogorvos. – A  páciensek szája fölé kell hajolnunk, abban kell dolgoznunk. Ha eközben használunk egy fúrót, ami közel 300 ezres fordulatszámon pörög, és a fúrófej hűtésére vizet és levegőt fúj a gép, azzal óriási aeroszolt hozunk létre. Ez tele van a kezelt szájából távozó kórokozókkal, ami akár órákig is a levegőben lebeghet. Ez nem csak a ránk, de a rendelőben várakozó többi páciensre is veszélyes lehet. A magyar fogászok nem véletlenül kérték a fogorvosi ellátás szüneteltetését a veszélyhelyzet kihirdetésekor. Kis túlzással merem állítani, hogy járvány idején egy fertőző osztályon nincs akkora fertőzésveszély, mint egy fogászati rendelőben.

Éppen ezért a jelen esetben különös gondot fordítanak a fertőtlenítésre, beavatkozások esetén pedig a védőfelszerelésre. Utóbbiból eddig nem kaptak sokat.

– Nagy szükség lenne az alapvető védőeszközökre, de ebből eddig minimálisát kaptunk: összesen egy darab  FFP2-es maszkot, 15 sebészeti maszkot és néhány pár kesztyűt. A többit saját költségemen szereztem be. A fertőtlenítőszereket majdhogynem locsoljuk: amivel a páciens kapcsolatba lép, az bő fertőtlenítőszerrel van lemosva. A beavatkozások során pedig gyakorlatilag szkafandert húzunk, beöltözünk, amennyire csak tudunk. Elég megterhelő így bármilyen beavatkozás, olyan érzés ezekből kibújni, mintha feljönnék a víz alól.

A járvány lecsengésével sem várható, hogy a fogorvosok a korábbi menetrend szerint fogadják a pácienseket. Dr. Hajdú szerint csak lassan állhat vissza a fogászati ellátás, éppen azért, mert bármikor a járvány újraindulásának gócpontjává válhatnak. A fogorvosi kamara tagjai között már felvetették a javaslatot, miszerint a kezelések előfeltételeként szükség lenne egy negatív szerológia teszt bemutatására.

– Nyilván ennek költsége van, ha az állam ezt nem fedezi, akkor a rendelő ezt kénytelen a betegre áthárítani. Tartok tőle, hogy a szigorítások enyhítésekor a központi szabályozás nem fog kellő mértékben figyelmet fordítani a fogászati rendelőkre, pedig olyan terület vagyunk, ahol jelentősen tudjuk szórni a fertőzést. Véleményem szerint az utolsók között kell lennünk, amikor feloldják a korlátozásokat.

Arra a kérdésre, hogy a veszélyhelyzet elmúltával mennyien fogják megrohamozni a fogászatokat, az orvos nem tudott választ adni. Mindenestre a magyar fogorvosok zöme azon a véleményen van, hogy ebben a kérdéskörben rendkívül óvatosan kell eljárni minden szereplőnek: a páciensnek, a fogorvosnak és a rendelethozóknak is.