Megemelték a nyugdíjkorhatárt

Ezzel lezárult a 2014 óta tartó sávos korhatáremelés. A kormány ezzel az intézkedéssel reagált az egyre kevésbé fenntartható nyugdíjrendszer problémáira. A becslések szerint még 15 évig marad stabil a rendszer.

Még 2009-ben fogadták el azt az intézkedést, melynek értelmében 2014 óta fokozatosan, sávosan emelkedett a nyugdíjkorhatár a különböző korosztályoknak. Nyolc éve még az 1952. január 1. előtt születettek korhatára 62 év volt, majd évről évre fél évvel emelték a küszöbértéket. Így jelenleg az 1957-ben, vagy azt követően született állampolgárok a betöltött 65. életévüket követően mehetnek nyugdíjba.

A korhatár kitolására azért volt szükség, mert Magyarországon az aktív munkavállalók járulékaiból finanszírozzák a nyugdíjakat. Ha az időskorúak aránya megnövekszik egy társadalomban, vagy az aktív munkaerő elvándorol az országból, úgy egyre nehezebbé válik a nyugdíjak előteremtése. Ez az arány az elmúlt években folyamatosan eltolódott, évtizedes problémát jelent hazánkban az elöregedő társadalom és a szakképzett munkaerő kivándorlása. Így a kormány a legkézenfekvőbb intézkedéshez fordult: megemelte a nyugdíjkorhatárt, ezzel csökkentve a nyugdíjra jogosult népesség arányát. A nemek között nem tesz különbséget a rendszer, annak ellenére, hogy a demográfiai statisztikák szerint a magyar férfiak várható élethossza rövidebb, mint a nőké. A további korhatáremelést a kormány a családok és a gyermekvállalás támogatásával igyekszik elkerülni. Az MNB egy 2016-os tanulmánya szerint a jelenlegi nyugdíjrendszer még további 15 évig stabilan fenntartható, amennyiben nem vezetik be a 13. havi nyugdíjat.

Az inflációs tendenciákra is reagált a kormány: „a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások a várható infláció magasabb szintje miatt 2022. január 1-jén a költségvetésben tervezett 3% helyett 5%-kal emelkednek” – írta a Portfolio.

Nyitókép: Depositphotos