„Nagy Imre szerepe egyedi és helyettesíthetetlen”
Ennek a kornak – az 50-es éveknek – a diktatúrája mindenhová elért. Hiszen a véleménynyilvánításnak, a sajtónak, a vallásnak, a gyülekezésnek nem volt szabadsága – fogalmazott hétfőn este Ormai István Nagy Imre kivégzésének és újratemetésének évfordulóján.
Hétfőn este emlékeztek meg a nagyatádiak az 1956-os forradalom mártír-miniszterelnökéről, Nagy Imréről, valamint mártírtársairól.

– A forradalmat a szovjet tankok verték le, taposták el. A szovjet tankok és Moszkva volt az, aki ezt a forradalmat eltiporta. Utána pedig megtorlás következett. Emigrációba kényszerültek százezrek, börtönökbe tízezrek. Kivégzettek, megnyomorítottak, soha munkát nem kapók, tanulni nem tudók. Ez maradt utána. A hatalom nem tudott mit kezdeni Nagy Imrével és társaival. 1956 novemberében leverik a forradalmat, és 1958. június 16-án végzik ki őket. Úgy végzik ki őket, hogy koncepciós pert kreálnak, Moszkvával egyeztetnek, és halálra ítélik őket. Mártírrá válnak, a forradalom mártírjaivá. Ők azok, akik hűek maradtak ahhoz, ahhoz a politikához, azokhoz a célokhoz, a forradalomhoz. Nem hátráltak meg. A halál biztos tudatában sem adták föl az elveiket. Hűségesek voltak a felismert jóhoz. Ezért lettek mártírok, és ezért válhattak példaképpé, jelképpé és szimbólummá 1989-ben az újratemetésükkel – mondta Ormai István hétfőn este a kulturális központban tartott megemlékezésen.

Hozzátette: A kettő között becsaptak bennünket, hazudtak nekünk. Évtizedeken át hazudtak nekünk 1956 forradalmáról. Elhallgatták ezt a forradalmat, elhallgatták Nagy Imrét, vagy valótlanságokat mondtak és írtak, és tanítottak róla. Egy nemzedéket csaptak be. És a történelem, a sors és a forradalomnak a beteljesülése 1989 június 16-a, amikor a Hősök terén több százezren és Magyarországon milliónyian értették meg azt, hogy mit üzen nekik 56, és akkor jött el a lehetőség annak, hogy megvalósítsák ennek a forradalomnak a céljait és az eszméit.
Kiemelte: a forradalom nem szólt másról, mint arról, hogy az emberek tudjanak boldogulni, szabadok legyenek a saját döntéseiket illetően.

– A szorgalomnak legyen meg az eredménye. Érvényesüljön a tehetség. Ne a párthűség, ne a valahova tartozás határozza meg, hogy ki mire viszi, és ki milyen lehetőséget kap. Egy boldogabb, jobb emberi életet, egy igazságosabb társadalmat akartak. Azt akarták, hogy a gyengék, az elesettek, a rászorultak is kapjanak segítséget, támogatást. Azt akarták, hogy mindenkinek a gondolata, az érzései, a hite legyen szabad.
Végül hozzátette: Ezek nem ideák, ezek az emberi élet legtermészetesebb dolgai, hogy ilyen legyen az életünk.
A megemlékezést színesítette vers- és beszédrészletekkel Tamás Bettina és Rengel Tamás. Ezt követően pedig a Nagy Imre emlékkő előtt tisztelegtek, gyújtottak mécsest és helyezték el az emlékezés virágait a nagyatádiak.


