Szent István király üzenete: felfedezni a jövőbe vezető utat

Az államalapítás emlékére rendezett ünnepségen idén városunk díszpolgára, Dr. Gara István tartott beszédet. A kenyéráldást követően a helyi szervezetek koszorút helyeztek el a szent király szobránál.

Az elmúlt évek hagyományait követve idén is a Somogyi Huszárok Egyesülete nyitotta meg az augusztus 20-i ünnepséget a városi és nemzeti zászlók felvonultatásával. Az eseményen számos helyi szervezet képviselői jelen voltak. A Himnusz meghallgatását követően Dr. Gara István, Nagyatád díszpolgára tartott ünnepi beszédet.

Szent István a keresztény Európához való közeledésben látta a nemzet jövőjét - mondta Dr. Gara István
Szent István a keresztény Európához való közeledésben látta a nemzet jövőjét – mondta Dr. Gara István

Ebben részletesen beszélt Szent István király cselekedeteinek történelmi jelentőségéről, melyek nyomán a magyar királyok évszázadok múlva is az ő koronáját viselve érezték uralkodásukat legitimnek. Mária Terézia is a koronázási jelvényeket a birodalom szívébe szállítatta, és a Habsburg királyok többsége is ragaszkodott ezek használatához egészen IV. Károlyig. Szent István érdeme, hogy a keresztény Európához való megtéréssel megalapozta Magyarország létjogosultságát a kontinensen, jövőt teremtett nemzetünknek, mely ezer éven át kitartott. Tette ezt több évtizeden át tartó viszályok és harcok kereszttüzében.

Dr. Gara István szerint az akkor megszilárdított állam, és az akkori Európa ma vészterhes napokat él.

Ez az Európa ma már nem az a keresztény Európa, amelyben Szent István a jövő zálogát látta – mondta Dr. Gara István.– Önmeghatározásában bizonytalan, a keresztény jelzőt nem vállaló, az újonnan csatlakozót lenéző Európa a mai. Nem képes biztos erkölcsi alapot felmutatni, ezért nem tud és nem is akar ellenállni más kulturák elözönlésének. […]
[…]Azok a kulturák, amelyek most Európa határain állnak, egy dologban erősebbek, mint mi: vallási meggyőződésük, ebből fakadó értékrendjük, szilárd, és ez nagyon erős erkölcsi alap-megtartó erő. Két világ határán állunk: vagy a megmaradás Szent István szellemében, vagy a szétesés, amikor kérdésessé válhat, hogy lesz-e még a mai értelemben Európa és benne Magyarország.

Vajon miként tekintene ma az államalapító király a nemzet jövőjére? - tette fel a kérdést a szónok.
Vajon miként tekintene ma az államalapító király a Magyarország jövőjére? – tette fel a kérdést a szónok.

A díszpolgár szerint az államalapítás ünnepén számot kell vetnünk arról, hogy milyen irányba haladunk egyénként és közösségként is, mit teszünk azért, hogy a magyar nemzet megmaradjon?

Európa ma két részre szakadt: azokra, akik a személyi szabadság eszméjét zabolátlanul kiterjesztve már-már a káosz felé indulnának. És a másik oldal: a fontolva haladás eszméje talaján a hit és az erkölcs szabadságát, a közösség szabadságát és erkölcsét tartják fontosnak. Remélem, ez utóbbi lesz a jövő, és a jövő nemzete megtartja első, szent királya akaratát.

Feladatunk felfedezni és megérteni Szent István szándékát, így garantálható a túlélés, a fennmaradás, ez az út a jövőbe – tette hozzá Dr. Gara István.

Ezt követően ünnepi műsorral folytatódott a megemlékezés. Ebben közreműködött Hoszú Katalin, Kozics Nikolett, Perák Veronika, Máté Attila és Vránics Ildikó.

A műsor után a kenyér megáldása következett. Ennek ceremóniáját Sándor László plébános végezte.

Az áldást kérjük mindazokra, akik lehetővé tették, hogy létrejöjjön ez a kenyér, és azokra, akik használni, elfogyasztani fogják. Régi szép szokás, hogy államalapító szent királyunk ünnepén kenyeret áldunk meg, utalunk ezzel Krisztusra, az élet kenyerére, utalunk a mindennapi betevőre, az erőforrásra. Ez a megáldott kenyér legyen számunkra lelki erősítő, közvetítse isten áldását nemcsak ma, hanem az esztendő minden napján – mondta a plébános az áldást megelőzően.

Az államalapítás ünepének hagyományos része a kenyéráldás
Az államalapítás ünepének hagyományos része a kenyéráldás

A megáldott cipót Dr. Gara István szegte meg. Ezt követően Nagyatád helyi szervezeteinek képviselői koszorút helyeztek el az államalapító király szobránál.  Az ünnepség a Szózat meghallgatásával és a huszárok kivonulásával végződött.

Megosztás