Európai almában találtak növényvédőszer-maradványt, a magyar minták különösen szennyezettek

Egy friss vizsgálat szerint a hagyományos termesztésből származó európai almák túlnyomó többsége többféle növényvédőszer-maradványt tartalmaz, a magyar minták pedig az egyik legkedvezőtlenebb eredményt mutatták. Civil szervezetek szerint a jelenlegi uniós szabályozás nem kezeli megfelelően a vegyszerek együttes hatását, miközben a kimutatott anyagok között neurotoxikus és hormonrendszert károsító szerek is vannak.

A Pesticide Action Network Europe és a Magyar Természetvédők Szövetsége 59 almamintát vizsgált 13 európai országban, köztük Magyarországon. Az eredmények alapján a hagyományos termesztésből származó almák szinte mindegyikében találtak növényvédőszer-maradványokat, az esetek 85 százalékában pedig többféle hatóanyag együttesen volt jelen. A jelentés kiemeli, hogy az alma Európa egyik leggyakrabban fogyasztott gyümölcse, termesztése az elmúlt évtizedekben intenzívebbé vált, és egy ültetvényt évente átlagosan akár 30 alkalommal is permetezhetnek. Bár uniós jogszabály előírja a többféle szer együttes hatásának vizsgálatát, ennek módszertanát az illetékes hatóság (EFSA) a mai napig nem dolgozta ki.

A magyar minták különösen kedvezőtlen képet mutattak: mindegyikben kimutattak PFAS-típusú, úgynevezett „örök vegyi anyagnak” számító peszticidet, és átlagosan 4,2 különböző szermaradvány jutott egy almára – ez az egyik legmagasabb érték volt az európai mezőnyben a telex.hu szerint. A minták 60 százalékában neurotoxikus hatású szereket is találtak, és egy esetben egy rovarölő szer (pyriproxyfen) a megengedett határértéket is meghaladta. A vizsgálatban szereplő almák egyike sem felelt volna meg a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt feldolgozott élelmiszerek szigorúbb előírásainak. A szervezetek ezért a bioalma választását javasolják, a nem bio gyümölcsök esetében pedig a hámozást.

A jelentés szerint az almák 71 százalékában volt jelen az EU által legtoxikusabbnak sorolt peszticid-hatóanyag, gyakori volt például a fludioxonil, amelyet endokrin károsítóként tartanak számon. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy egyre több tudományos adat utal a peszticid-kitettség és bizonyos egészségügyi problémák – például meddőség vagy egyes daganatos betegségek – közötti lehetséges összefüggésekre, miközben a szabályozás nem kezeli megfelelően a vegyi anyagok keverékének hatásait. A telex.hu által ismertetett álláspont szerint civil szervezetek a szabályozás szigorítását sürgetik, és bírálják azokat az uniós javaslatokat, amelyek lazítanának az engedélyezési és felülvizsgálati rendszeren.

Persze továbbra is nyugodtan fogyasszanak almát; ha tudnak, válasszanak bioalmát (ebben az esetben jóval korlátozottabb a szintetikus szerek használata). A nem bio almát pedig érdemes meghámozni, mert sok maradék a héjon/ felszínen van, ez kisgyerekeknél még fontosabb szempont. Az alma tehát maradhat az étrend része, csak a jelentés szerint a termesztési és szabályozási oldalon lenne sürgősen dolguk a hatóságoknak, hogy ne a fogyasztón múljon a kockázat csökkentése.