Bukta a délnyugat-balatoni vadászati jogot a német vállalkozó
Majdnem 25 ezer hektárnyi földterület vadászati jogát vesztette el a Hubertus Bt a délnyugat-balatoni területeken. A jogosultság a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatóságához került.
A nyár végén a Magyar Közlönyben megjelent kormánydöntés értelmében a BFNP számára 200 millió forint támogatást biztosítanak a vadászati infrastruktúra fejlesztésére.
A nemzeti park igazgatója addig nem kíván válaszolni az üggyel kapcsolatos kérdésekre, amíg a vadgazdálkodási jogosultságokat hivatalosan be nem jegyzik. A Hubertus Bt. ügyvezetője, Oliver Hahnenkamm azonban megerősítette az MTI értesüléseit, miszerint öt vadász is kilépett cégéből, és a továbbiakban a BFNP munkatársaként dolgoznak. Elmondása szerint a Hubertus Bt. több mint két évtizedig gyakorolta a vadászati jogot a dél-balatoni területen, miután privatizálta az egykori Balaton-nagybereki Állami Gazdaságot.
„Ugyan a szerződés értelmében a magyar államnak továbbra is biztosítania kellene a társaság vadászati jogosultságát, ez az idén nem történt meg, a Hubertus Bt. tulajdonosa nem kíván pereskedni. Jó kapcsolat kialakítására törekszünk a nemzeti parkkal, mint az új vadászatra jogosulttal, amellyel eddig sem volt problémánk ” – mondta a cégvezető.
Elmondása szerint az elmúlt években az említett területeken átlagosan 60-80 millió forintos vadkár keletkezett, így vadgazdálkodási ágazatuk a legjobb esetben is csak csak nullszaldós eredményt érhet el.
A vadkár mértéke tovább nő, ugyanis az illetékes hatóság március óta nem jelölte ki az új vadászatra jogosultat, emiatt a területen azóta nem folyik vadászat. A vadak elszaporodása így az eddigieknél is nagyobb károkat okoz. Kérdéses, hogy ezeket a veszteségeket ki fogja állni, hiszen ez a mindenkori vadászatra jogosult kötelessége.
A Hubertus Agrarindustrielle GmbH&Co.KG 1992-ben kötött privatizációs szerződést, ennek értelmében a Hubertus Bt. közel 8000 hektárnyi magyar állami földet bérelhet 99 éven át, hektáronként 10 forintért és a bérleményen túlnyúló Nagyberek térségének vízkormányzási feladatainak ellátásáért cserébe.
A 2011-ben indított perben a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a hajdani szerződést szerette volna semmissé nyilváníttatni, mondván jó erkölcsbe ütközik. Az évekig elhúzódó pert azonban a szervezet jogerősen elvesztette.