Mit kell tudni pünkösd ünnepéről?

Az elsősorban egyházi ünnep mindig a húsvétot követő ötvenedik napra esik, a neve is erre utal, hisz a görög pentékoszté, azaz „ötvenedik” szóból származik. A Kárpát-medence leghíresebb búcsúját, a csíksomlyói búcsút is ilyenkor tartják.

A pünkösdöt ünnepként először a második században említette két ókori keresztény író, azonban ünneplése egyidős az egyházzal. Bár májust a pünkösd havának is nevezik, valójában a legkorábbi dátum május 10-11., a legkésőbbi pedig június 13-14. A hívők a Szentlélek kiáradását ünneplik.

A magyar kultúrában természetesen több szokás is kapcsolódik a pünkösdhöz, amelyeknek egy része még a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. Mint ahogy mindenhez, ehhez is a rómaiaknak is volt köze, hisz a pünkösd visszavezethető a római korban tartott úgynevezett floráliákhoz, amelyek tavaszköszöntő ünnepek voltak, amikor Flora istennőt, a növényvilág és a virágok (és a termékenység) istennőjét köszöntötték.

Mindenesetre a máig velünk élő, leghíresebb szokás hazánkban a májusfaállítás és annak kitáncolása, amelyet a legények leginkább pünkösd idejére időzítették. Mostanság inkább közösségi eseménnyé változott, hisz nemcsak lányos házaknál, hanem intézményeknél is állítanak májusfát, amelynek a kitáncolását is a közösség egy mulatság keretében végzi.

Egy másik szokás, ami a középkorra vezethető vissza, a pünkösdi király intézménye, akit a közösség egy ügyességi versenyen választott ki. A pünkösdi királynak rövid ideig igencsak jó dolga volt ezután, hisz minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a cím egy hétig, de akár egy évig is tarthatott, vélhetően annak függvényében, hogy a pünkösdi király mértékletessége vagy mértéktelensége mennyire kedvezett a közösség pénztárcájának.

A zarándokok ilyenkor keresik fel az egyik leghíresebb búcsújáró helyet, Csíksomlyót, hisz pünkösdvasárnap előtti szombaton tartják a csíksomlyói búcsút, ahova van, hogy több százazezer hívő látogat el. Története 1444-ig nyúlik vissza, akkor IV. Jenő pápa körlevélben buzdította a híveket, hogy legyenek segítségére a ferencesek templomának építésében, amiért cserébe teljes búcsút nyerhetnek, amely egyébként azóta is így van, hisz, aki a gyónás szentségének kegyelmi állapotában meglátogatja a kegyhelyet és ott meghallgatja a szentmisét, az elnyeri a bűnei megbocsátása után visszamaradt büntetések teljes elengedését is – írja a Wikipedia.