Harminc filléres csalás, levesek porból

Gőzcséplőgépbe esett leány, harminc fillérrel húzta le a vendéglős a vendégeket, a kukorica begyűjtése sem a kívánatos mértékben haladt. Ezen a napon Nagyatádról, Nagyatádon.

Tragédia 1866-ban

A Somogy című lap 1866. október 15-én kelt számában számolt be arról, hogy Molnár Rózsa 18 éves leányzó vigyázatlanságból a gőzcséplőgépbe esett. A gép összezúzta, majd néhány percre rá elhunyt.

Hatalmas tömeg várta Kossuth Ferencet

Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter útja Szobtól Csokonyáig valóságos diadalmenet volt – ezzel a felütéssel kezdi írását a Somogyvármegye 1906-ban.

Az írásból kiderül, hogy a nép dörgő éljenrivalgással fogadta a minisztert, ami nem feltétlenül a személyének, hanem Kossuth Lajosnak szólt. Kiderült, hogy az akkor még átutazóban a városban járt minisztert díszruhás rendőrök álltak sorban, majd, amikor az őrjöngés lecsillapodott, fehérruhás lányok csokrot nyújtották át a miniszternek. Mindezt – a beszámoló szerint – meleg hangon fogadta a miniszter, aki egyébként pár napra rá Nagyatádon is járt, akkor már nemcsak átutazóban, hisz felavatta a Kossuth-szobrot.

Halálra gázolt egy vasúti munkást a vonat Somogyszob és Nagyatád között

A Somogyi Újság írta meg 1929-ben, hogy a szobi fűtőház munkását halálra gázolta a vonat. A mai gyomornak kissé túl érzékletes leírásból kiderül, hogy a szerencsétlen munkást, aki – a lap szerint – gondolataiba mélyedve sétált a síneken vissza Somogyszobra, a vonat mintegy húsz méteren vonszolta, levágta a lábát és törzsét. Állítólag olyan köd volt azon a hajnalon, hogy a mozdonyvezető észre sem vett a gázolást. De lehet, hogy ő is a gondolataiba mélyedt a ködös hajnalon.

Renitens nagyatádiak

Arról panaszkodott a Somogyi Néplap 1951-ben, hogy a nagyatádi járásban egész egyszerűen nem használ a bírálat, és még a segítséget sem fogadják el a renitens népek. Rosszul halad a kukoricabegyűjtés, a népnevelő munkát sem tartják fontosnak. A begyűjtési törvénynek hívott, valójában padlássöprést jelentő műveletet valahogy egészen keveseknek volt gyomra szívvel-lélekkel végezni a járásban, a nagyatádiaknál már csak a siófokiak voltak a pártlap szemében nem kifejezetten kiváló dolgozók.

Harminc fillérrel többért adta a vendéglős a rántott húst Nagyatádon

Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség és a megyei pártbizottság egyaránt kivonult Simon Gyula étteremvezetőhöz. Az ellenőrök először halálszlevet rendeltek, az nem volt. Ezen még túl tudtak lendülni a vajszívű felügyelők, azonban az már kiverte a biztosítékot a pártkatonáknál, hogy a rántott sertésszeletet 13,10 forint helyett 13,40 forintért adta a vendéglős. Gyorsan tollat és papírt ragadtak, majd kiszámoltak, hogy 86,70 forinttal károsította meg a vendéglős a vendégeket csak az ellenőrzés napján. Természetesen ilyen skandalum nem először fordult elő, volt, hogy a savanyúságon nyerészkedtek, máskor a IV. osztályú halat I. osztályú áron adták el. (Arról nem panaszkodott a lap, hogy az akkori hatalom hányadosztályú dolgokat igyekezett első osztályúként bemutatni, de ez nem tartozik szorosan a tárgyhoz.) Mindenesetre hosszan sorolták a jámbor Simon Gyula bűneit, de a többi között az is kiderült, hogy egy cukrászdában nem volt sütemény, mert elfelejtették a tojást. Hát, így megy ez – ahogy Vonnegut írta.

Mindenesetre ugyanebben a lapszámban az egekig magasztalták a Nagyatádi Konzervgyárat, hisz mind az éhes szovjetek, mind az éhes NDK lakói abban a kegyben részesültek, hogy nagyatádi konzervvel enyhítették éhségüket. És még levespor is készült.