Leszokott az italról az éjjeliőr, tiltakozó gyűléseket tartottak a nagyatádi dolgozók
A kongói miniszterelnök meggyilkolása miatt tiltakoztak a nagyatádiak 1961-ben; Italozott és lopott az éjjeliőr, de megjavult; Meglépett a vasúti tiszt. Ezen a napon történt Nagyatádon.
Tiltakozó gyűléseket tartottak a nagyatádi dolgozók
1961-ben – vélhetően nem őszinte felháborodásukban – tiltakozó gyűléseket tartottak a nagyatádi üzemek dolgozói, történt ugyanis, hogy a kongói válság során Patrice Émery Lumumbát, a Kongói Demokratikus Köztársaság első szabadon választott miniszterelnökét (társaival együtt) bebörtönözték és kivégezték, amit a nyugati világ – nehéz másképp értelmezni – ölbe tett kézzel nézett végig.
A Somogyi Néplap beszámolója szerint a Konzervgyárban délután 2 órakor 10 percre minden üzemrészben megállt a munka. A nagyteremben összegyűlt 300 dolgozó egyperces néma felállással adózott a meggyilkolt hazafiak emlékének.
Hasonlóképpen tettek Fonalgyárban és a Dohánybeváltó Vállaltnál is. Valószínűleg nem az erős igazságérzet késztette a dolgozókat erre a cselekedetre, inkább Lumumba szovjetekhez fűződő kényszerű viszonya lehetett a tiltakozás mozgatórugója.
Ismeretlen helyen tartózkodó tiszt
A magyar államvasutak Hivatalos Lapja 1947. február 15-én arról írt, hogy Mikola József tiszt, aki Nagyatád állomás létszámába tartozott, és akkor éppen három napja holléte felől hiába érdeklődtek, jelentkezni szíveskedjen szolgálattételre, ellenkező esetben a létszámból törölni fogják.
Mikola József további sorsáról sajnos nem leltünk információkat.
Debreceni származású színésznő sikere Nagyatádon
A Debreczeni Újság 1941. február 15-én számolt be arról, hogy Galetta Ferenc Művész Színháza, amit úgy jellemeztek, hogy a Dunántúl legmozgékonyabb színháza, Nagyatádon mutatta be a Naplemente előtt című drámáját.
Szerintük a somogyi közönség lelkesen fogadta a darabot és a két főszereplőt, nevezett Galetta Ferencet és Milotay Gizellát. Valamivel ki kellett tölteni a hasábot, ezért azt is megtudhatta a hajdúsági olvasóközönség, hogy a hölgyet eredetileg Molitorisz Gizellának hívták, de még a régi nevén is nagy sikere volt a műkedvelő társaságokban.
Az ozorai csikótelep küldeményeit Nagyatádra kézbesítették
A Honvédségi Közlöny 1931-ben számolt be arról a körrendeletről, hogy a m. kir. ozorai csikótelep parancsnokságának szóló postai küldemények esetében Nagydaád pusztát jelölték meg székhelynek, amit a posta véletlenségből sok esetben Nagyatádra kézbesített, úgyhogy onnantól kezdve az oda érkező leveleket m. kir. ozorai csikótelep, Ozora, Tolna vármegye címre kellett címezni.
Sötétben tapogatóztak a nagyatádi szabad líceum előadásain
No, nem intellektuálisan, hanem tényleg sötét volt az előadásokon, ezért a Nagyatádi Hírlap 1909-ben kiadott februári harmadik számában beszámoltak a türelmét egyre inkább elveszítő nagyatádi közönségnek, hogy már oxigén és gáz is van, amelyekkel legközelebb tökéletes fényforrást biztosítanak. A megvilágosodást követő első előadást Dr. Borsodi József tartotta Mózes öt könyvéről.
Leszokott az italról az éjjeliőr
Csepregi Istvánnak, az Építőipari Vállalat nagyatádi kirendeltségén dolgozó éjjeliőrnek kijutott a javító-nevelő munkából, hisz italozása miatt már több ízben megrótták, majd amikor elfogyott a pénze, akkor lopott is az általa őrzött telephelyről.
Eljárás indult ellene, ezt követően állítólag megjavult, felhagyott az italozással, a munkáját becsülettel végezte, a Nagyatádi Járásbíróság mindezt figyelembe is vette, ezért csak 3 havi javító-nevelő munkára és 15 százalékos fizetéscsökkentésre ítélte. Minderről 1964. február 15-én számolt be a Somogyi Néplap.
(Forrás: arcanum.hu)
