Csalók keserítik meg a mindennapokat
Gyakorlatilag nem telik el egy hét, hogy valaki ne jelezné: adathalász sms-t, telefonhívást, e-mailt, üzenetet kapott. De a csalásoknak vége-hossza nincs, a legváltozatosabb módszerekkel próbálják a csalók megszerezni a bankkártyánk adatait.
Legújabban az OTP nevében telefonálnak, és arra próbálják rávenni a gyanútlan felhasználót, hogy telepítsen fel a számítógépére egy olyan programot (AnyDesk), amivel a csaló távolról átveszi az irányítást a gépünk felett. A sztori, amit az ügyintézőnek álcázott csaló előad az, hogy gyanús tranzakciót észleltek a bankszámlánkon, és vagy a fenti program telepítését, vagy a bankkártyánk adatait kérik el.
A legfontosabb, hogy soha, semmilyen körülmények között ne adjunk meg senkinek a bankkártyánk adatait, és semmiféle programot senki kedvéért ne telepítsünk a számítógépünkre.
A bankok ügyintézői csupán személyes adatokat kérnek a telefonban. A csaló, persze, sürgeti a remélt áldozatot, hogy minél előbb cselekedjen, ezzel stresszhelyzetet teremt, nem hagy időt arra, hogy alaposan átgondolhassa a dolgot.
A másik, amivel próbálkoznak, hogy egy úgynevezett „biztonsági számlára” utaljuk át a pénzüket, amíg ők rendet teremtenek a bankszámlánkon. Természetesen ilyen biztonsági számla a valóságban nem létezik, egy bank soha nem kérne ilyet.
A legegyszerűbb az, hogy abban a pillanatban, amint a bankkártyánk adatai felől érdeklődnek, kinyomjuk a hívást és blokkoljuk a hívó számát.
A másik közkedvelt csalási forma, ha valamit el szeretnénk adni az interneten (Facebook Marketplace, Jófogás, stb.), akkor azonnal megjelennek az olyan üzenetek, amelyben azt írják, hogy ők már elintézték a szállítást, csak kattintsunk az általuk küldött linkre, amelyet megnyitva megtévesztésig hasonlít például a Foxpost vagy egyéb csomagszállító oldalára, de vagy rossz helyesírással, magyartalanul vannak megfogalmazva az ott megjelenő szövegek, vagy idejétmúlt, már nemlétező bankok logójával ellátott oldalra tévedünk, ahol – természetesen – a bankkártyánk adatait kellene megadni.
Az ilyen csalásoknak se szeri, se száma, de itt is érvényes, hogy soha ne adjuk meg a bankkártyánk adatait, aki pedig az üzenetet küldte, egyszerűen tiltsuk le. A tapasztalatok szerint jelenteni nem érdemes, semmi következménye nincs.
Több szolgáltató nevében is érkeznek gyanús sms-ek, ezeknek a közös ismertetőjegye, hogy nem magyar telefonszámról küldik őket, rosszul vannak megfogalmazva, és a benne szereplő linkek sem olyanok, amiket szívesen megnyitna az ember. Nem véletlenül, hisz nem a Magyar Posta, nem a Netflix és nem az OTP küldi őket, hanem újfent adathalászokkal van dolgunk.
(Nyitókép: depositphotos.com)
