Dobrev Klára Nagyatádon: Adómentes minimálbért és infrastrukturális áttörést sürget a DK

Lakossági fórumot tartott Nagyatádon Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke és Remes Gábor, a párt helyi országgyűlési képviselőjelöltje hétfőn, ahol a résztvevők a térség gazdasági kihívásairól beszéltek. Dobrev szerint a DK 10 százalékot is kaphat a választáson.

Dobrev Klára felszólalásában a magyar gazdaság régiós helyzetére mutatott rá, hogy a vásárlóerő és a bérek tekintetében több szomszédos ország, így Románia és Bulgária is kedvezőbb pozícióba került az utóbbi évtizedben Magyarországhoz képest. A politikus szerint a jelenlegi gazdasági környezetben a magyar munkavállalók kiszolgáltatottá váltak a nagyvállalatok döntéseinek, amit olyan helyi és országos példákkal illusztrált, mint a nagyatádi fonalgyár bezárása vagy az OTP-nél a napokban tapasztalt létszámleépítések. Megoldásként a Demokratikus Koalíció programjából az adómentes minimálbér bevezetését és a nyugdíjak értékállóságát garantáló svájci indexálás visszavezetését jelölte meg, mint elsődleges feladatot.

A politikus kitért a párt esélyeire és a közvélemény-kutatások szerepére is. Elmondta, hogy a DK belső mérései jelenleg stabil, 6-8 százalékos támogatottságot mutatnak, de a kampány hátralévő részében a 10 százalékos eredmény elérését tartja reális célnak. Hozzátette: a választáson való el nem indulás egy párt végét jelenti.

Remes Gábor a választókerület sajátos nehézségeit és fejlesztési irányairól beszélt, hangsúlyozva, hogy statisztikai adatok alapján Dél-Somogy az Európai Unió egyik legelmaradottabb térségévé vált. A képviselőjelölt szerint az infrastrukturális elszigeteltség feloldása alapvető feltétele a fejlődésnek, ezért sürgette a 68-as út teljes felújítását és az M60-as autópálya térségbe történő elvezetését. A gazdaságfejlesztés területén Remes a nehézipar helyett a zöld fordulatot és a helyi erőforrások kihasználását szorgalmazta. Ennek kulcselemeként a régióban található hét kihasználatlan termálvízforrást nevezte meg, amelyekre alapozva a térség Közép-Európa meghatározó egészségturisztikai központjává válhatna, tartós munkahelyeket teremtve a természetes környezet károsítása nélkül.

Kifejtették, hogy a térség elvándorlásának megállításához állami beruházásokra, megerősített szociális biztonságra és a kistelepüléseken élők kiszolgáltatottságának csökkentésére van szükség.