Egyelőre Magyarország az EU második legszegényebb országa

Attól sem lett jobb a magyarok vagyoni helyzete, hogy a választások előtt mintegy 2 ezer milliárd forintot osztogatott el a kormány, mert ennek a java részét elvitte az infláció. A jelenlegi utolsó Bulgária már nem sokkal marad el a magyaroktól, miközben a régiós országok egyre feljebb lépnek, Románia például fényévekre van tőlünk.

Az Eurostat elkészítette az uniós országok életszínvonalát vizsgáló adatsorát a tényleges egyéni fogyasztásról. Az általuk bemutatott adatok a 2022-es esztendőre vonatkoznak, ám 2021-ben is Magyarország volt a második legszegényebb ország az egész Európai Unióban.

A helyzet azóta annyiban változott, hogy a régi országai folyamatosan lépnek előre, és az utolsó helyezett Bulgária is egyre közelebb van Magyarországhoz.

A felmérésben azt mérik, hogy a háztartások mennyi árut és szolgáltatást vásárolnak, illetve azt, hogy mennyit kapnak az államtól és az nonprofit intézményektől, ezt pedig kiegyensúlyozzák az adott ország árszínvonalával, ebből pedig kijön egy szám, hogy az EU-átlag hány százalékát éri el az ország vásárlóerőben.

A lényeg, hogy Magyarországon a fogyasztás az EU-átlag 71 százaléka, 2021-ben és 2020-ban ez 70 százalék volt, míg a régió országaiban – például Szlovákiában – folyamatos a növekedés. A jelenlegi utolsó Bulgáriában 2020-ban 61 százalék volt, 2022-ben már 69, ezért könnyen előfordulhat, hogy a következő felmérésben az utolsó helyen végzünk, főleg, hogy ezt az egyszázalékos növekedést úgy sikerült elérni, hogy a választások előtti osztogatásra mintegy 2 ezer milliárd forintot költött el a kormány, és azért nem látszik az adatsoron, mert az Európa-rekorder magyar infláció ennek a nagy részét elvitte.

A tőlünk nyugatabbra fekvő országokra talán nem is érdemes szót vesztegetni, a szomszédos Ausztriában az EU-átlag 118 százalékát tudják elkölteni az emberek, Németországban pedig szintúgy, viszont keletre sem érdemes elindulni, mert Romániában 86 százalék a mutató.