Hiába tiltakoztak a pedagógusok, megszavazta a parlament a státusztörvényt

Hiába tiltakoztak a pedagógusok, a szakszervezetek és a diákok, a parlament ma elfogadta a sokat vitatott státusztörvényt, így egyebek mellett megszűnik a tanárok közalkalmazotti jogviszonya.

A nagyatádi pedagógusok is többször tiltakoztak az utóbbi időben az úgynevezett státusztörvény bevezetése ellen, de számos országos akciót is szervezett a pedagógus szakszervezet, illetve a diákok is, ám mindhiába: kedden elfogadta a parlament.

A 136 igen és 60 nem szavazattal elfogadott új törvény értelmében a tanárok közalkalmazotti jogviszonya megszűnik, helyette köznevelési foglalkoztatási jogviszonyba kerülnek, a tanév akár július 15-ig is eltarthat, járáson, illetve a tankerületen belül bárhova átvezényelhetik a pedagógusokat (ha nem kell napi három óránál többet utazniuk miatta), a munkáltatónak minden évben értékelnie kell a pedagógusok teljesítményét, és a havi illetményüket ez alapján az értékelés alapján állapítják majd meg, de ennek a részletei még nem derültek ki, azaz a törvény úgy ír elő új jogviszonyt az ország összes pedagógusa számára, hogy annak a bérezési oldala még nincs tisztázva. A Belügyminisztérium ma délután kiadott közleményében egyebek között azt írja:

A kormány 2023 januárjától 10%-os pedagógusbér-emelést előlegezett meg. A kormány ütemterve szerint 2025 januárjára a pedagógusok átlagbére elérheti a 800.000 forintot.

Azt írják még: ez csak abban az esetben lehetséges, ha Brüsszel utalja az uniós forrásokat.

Legutóbb április végén emelték fel a szavukat a nagyatádi pedagógusok az iskolákban és az óvodákban is, akkor egyikük azt mondta:

Ez már rég nem a fizetésről szól, hanem arról, hogy meg akarják figyelni a telefonjainkat, a számítógépeinket, hogy bárhova kivezényelhetnek minket tanítani, mintha katonák lennénk, aminek, persze, a gyerekek látják a kárát, hisz mindenféle tanárral találkoznak majd, mire megszokják az egyiket, máris jön a másik. Helyettesíteni akár heti 28 órát is lehetne, elrendelhető lenne a vasárnapi munkavégzés. A tervezet értelmében mindenféle szakmai jogot elvennének, kizárólag a házirendről dönthetnénk, de a pedagógiai programról, az éves munkarendről nem, és még sorolhatnám.

Ugyanis a törvény megnyirbálja a tantestületek jogait, hisz számos szakmai kérdésben a tantestületnek csak véleményezési joga marad, azaz sem a pedagógiai programra, sem az éves munkatervre nem az mondja ki az utolsó szót, aki a tényleges munkát végzi.

Azok, akik nem írják alá az új jogállást, a jövőben nem dolgozhatnak pedagógusként. A Telex azt írja: akik idén szeptember 15–29. között írásban úgy nyilatkoznak, hogy nem fogadják el a jogállásváltást, 20 évnél kevesebb ledolgozott idő után mindössze egyhavi, 20-30 év között kéthavi, afölött háromhavi végkielégítést kaphatnak, ami lényegesen kevesebb, mint amennyi a jogállás aláírása után járna nekik, hisz abban az esetben már 3 év munkaviszony után járna egyhavi távolléti díj, húsz év után pedig nyolchavi.

(A nyitókép illusztráció, forrás: depositphotos.com)