GKI: a magyaroknál már csak a bolgárok szegényebbek az EU-ban
A magyar háztartások tényleges fogyasztása az uniós átlag 72 százalékát éri el, derül ki az Eurostat adataiból. Az egész Európai Unióban ez a második legrosszabb adat, csak Bulgáriát előzzük meg.
Őket is csak 5 százalékkal, miközben Romániában ugyanez az érték 88 százalékos – számolt be az RTL Híradója. A tőlünk nyugatra fekvő országokhoz képest nem is érdemes kontextusba helyezni Magyarországot, Ausztriában például 118 százalékát tudják az EU-s átlagnak elkölteni az osztrákok.
Az Eurostat felmérése az Európai Unió polgárainak fogyasztási adatait elemzi, ami kimutatja, hogy mennyi fogyasztási cikket és szolgáltatást vásárolnak a háztartások, illetve mennyit ad nekik az állam és a nonprofit intézmények. Ezt aztán kiegyensúlyozzák még azzal is, hogy milyen az árszínvonal az adott országban.
A környező országokat tekintve Szlovákia egy, Horvátország kettő, Szlovénia tizennyolc százalékponttal előzi meg hazánkat.
Ehhez szorosan kapcsolódik az, amit a Gazdaságkutató Intézet (GKI) a minap közzétett elemzésében arról ír, hogy a gyorsan emelkedő árakat hazánkban elsősorban a gazdaságpolitika okozza. Azt írják: az euró övezetben 2022-ben 8,4 százalékos lett az árindex, szemben a magyar 14 és fél százalékossal, pedig a „háborús infláció” őket is sújtja. Hozzáteszik: ha a rezsicsökkentett energia árakat, ár-sapkás üzemanyagot és néhány árrögzített élelmiszert piaci áron kapta volna a lakosság, akkor ugyanez az érték 22 százalékos lett volna.
Ha a hosszabb távú folyamatokat nézzük látható, hogy a hazai árak emelkedése 2016-tól, a Kormány mesterséges gazdaság élénkítésének évétől váltott nagyobb sebességre. 2017 januárja és 2023 márciusa között az EU-ban 22%-kal, az euró övezetben 25,1%-kal, nálunk pedig 56,5%-kal nőttek az árak, közel hasonló külső körülmények mellett. Ami azt jelenti, hogy az eltérésnek belső okai vannak (ezt támasztja alá az is, hogy 2012. január és 2017. január között alig volt eltérés az áremelkedések ütemében a hazai és az EU adataiban).
Kitérnek arra is, hogy 2010 eleje óta átlagosan 83,6 százalékkal kerülnek többe a termékek Magyarországon, ezeken belül az élelmiszerek 147,6 százalékkal, a szeszesitalok és a dohánytermékek árai pedig 166,1 százalékkal emelkedtek.
Erről azt írják: az előbbi esetben az ágazati különadók és a szabályozási korlátok (új egységek nyitásának korlátai, adminisztrációs terhek emelkedése stb.) mellett a munkaerő és energiaköltségek átlagnál gyorsabb emelkedése. Az élvezeti cikkek esetében a folyamatosan emelkedő adóterhek okoztak extra drágulást.
(A nyitókép illusztráció: depositphotos.com)
