Kevesebb jelzés, súlyosabb esetek: Megtartotta éves tanácskozását a gyermekjóléti szolgálat és központ

Megtartotta éves tanácskozását a Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ (RSZSZK) Család- és Gyermekjóléti központja és szolgálata hétfőn a turisztikai központban. Kiderült, hogy kevesebb jelzés érkezik hozzájuk, azonban az esetek szinte minden esetben súlyosabbak a korábbiaknál.

Nagyatádon 79 veszélyeztetett gyermeket tartanak számon – egyebek között ez derült ki hétfőn az RSZSZK család- és gyermekjóléti központjának éves tanácskozásán. Legtöbbjük környezeti okok miatt kerül a központ látóterébe.

Kríziskezelésre mindössze két esetben volt szükség az elmúlt évben, átmeneti otthonba pedig 7 családnak kellett lakóhelyet keresniük a munkatársaknak.

Félezernél is több családlátogatást bonyolítottak le a központ munkatársai, de segítő beszélgetésben sem volt hiány, ezt több mint hétszáz alkalommal végezték el.

A gyermekjóléti központnál – amely a járás területén végzi a feladatát – ezernél is több olyan személyt tartanak számon, akik valamilyen hatósági intézkedésben érintettek, köztük 308 gyereket. Legtöbbször a védelembe vétel szerepel az intézkedések között, azonban az esetszámok valamelyest csökkentek a 2024-es évhez képest.

Családon belüli szexuális bántalmazás egy esetben történt a járásban – itt még folyamatban van a nyomozás, így bővebben nem számoltak be róla. Azonban a szülő általi elhanyagolás számottevő. Míg a fizikai elhanyagolás esetszáma 46 volt tavaly, addig a lelki már 85. Ez egyébként sok esetben az iskolai igazolatlan hiányzásokat jelenti.

A járásban 232 veszélyeztetett kiskorút tartanak számon, 32-vel kevesebbet, mint 2024-ben. Legtöbbször lakhatási, családszerkezeti, életviteli problémák állnak a háttérben. Kiemelték a tanácskozáson, hogy azokra a szülőkre, akikkel probléma van, igazából nem tudnak semmivel sem hatni, hogy változtassanak az életvitelükön.

Beszéltek arról is, hogy a 10-16 éves korosztályban elszaporodtak a szabálysértési értékre elkövetett lopások.

A szakmai tanácskozás zárásaként elhangzott: a jelzőrendszer tagjainak – pedagógusoknak, rendőröknek, védőnőknek és szociális munkásoknak – szoros együttműködésére minden eddiginél nagyobb szükség van, mert a számok némi csökkenést mutatnak, a szakemberek figyelmeztetnek: a problémák nem tűntek el, csak mélyebbé váltak.