Földbe dózerolt segesdi házak: a rendőrség szerint nem bűncselekmény
Megszüntették az eljárást az ügyben, mondván, a feltárt építési törmelékek nem sorolhatók a veszélyes hulladékok közé. Emiatt a megyei főügyészhez fordultak panasszal, a belügyminiszterhez pedig írásbeli kérdéssel.
Az Atádhíren áprilisban számoltunk be arról, hogy a segesdi Alsószőlőhegyen tíznél is több hétvégi házat dózeroltak be a föld alá, és több kutat temettek be. Akkor éppen az egyik ilyen ingatlant ásatta ki a nyomozó hatóság, hogy igazságügyi szakértő is megvizsgálhassa, mit rejt a föld mélye.
A lakossági feljelentés legalább tíz esetet jelölt meg, a helyi lakosok elmondása alapján pedig még ennél is több ingatlanról van szó. Az ügyben tett panasz úgy fogalmaz: „a fél segesdi szőlőhegyet eltemette a föld alá, minden szakszerű intézkedést mellőzve” (mármint az ingatlanok megvásárlója). A szemtanúk beszámolói szerint az épületek mellé kotrógéppel egy házméretű, kb. 5 méter mély gödröt ástak, majd abba szó szerint beledózerolták az épületeket, végül földet toltak rájuk. Továbbá a zártkerti területeken lévő három kutat is betemettek, mégpedig úgy, hogy azokba szintén bontási törmeléket, sőt, növényvédőszeres göngyöleget is dobtak.
A másfél éve tett feljelentés ügyében csupán néhány hónapja indult nyomozás. Annak a része volt az említett áprilisi feltárás, ami után a Nagyatádi Rendőrkapitányság megszüntette az eljárást május végén. Az indoklás szerint „a feltárás alapos és kiterjedt volt”. (Jegyezzük meg rögtön: egyetlen ingatlant vizsgáltak, miközben – ahogy említettük – a feljelentés legalább tízről szólt, a kutakról nem is beszélve.) Eszerint „az épületekből hátramaradt anyagok, bontási hulladékok (téglatörmelék, betontörmelék, deszka és gerenda darabok, műanyag, sitt, pala) időjárás hatására tulajdonságaikat nem változtatják, nem hajlamosak kimosódásra, ezért nem sorolhatók veszélyes hulladékok közé”.
A rendőrség megszüntető határozata több érthetetlen megállapítást és önellentmondást is tartalmaz. Az egyik legszembetűnőbb, miszerint az azbesztpala és a műanyag nem veszélyes hulladék. A másik, hogy a feltárt anyagok „nem hajlamosak a kimosódásra”, miközben még a televíziós felvételeken is jól látszik a kiásott föld elfeketedett színe. A hatósági iratban az szerepel, hogy „a pincék szakszerű bontással voltak megszüntetve”, mivel a földbe ásás előtt leszedették róla a tetőszerkezetet, a falazatból pedig kiszedették a téglákat. Ugyanakkor négy sorral lejjebb a dokumentum fölsorolja, hogy téglát, gerendát, palát találtak a hulladékok között.
A rendőrségi határozat ellen panasszal élt a feljelentést tevő. Indokai között szerepel, hogy mindössze egyetlen esetet tárt fel a rendőrség; döntő bizonyítékokat nem vett figyelembe; a szakértői véleményt minden vizsgálat nélkül elfogadta, azt nem vetette össze a nyomozás egyéb adataival. Rámutatott továbbá a fent említett ellentmondásokra és hiányosságokra. A vízkészlettel közvetlen összefüggésben álló, betemetett kutak feltárásának a hiányára úgyszintén. Hangsúlyozta, hogy már önmagában a nem megfelelően elhelyezett hulladék bűncselekménynek minősül, pláne ilyen nagyságrendben. Felhívta a figyelmet arra, hogy a rendőrségi döntésből azt a következtetést vonhatják le az emberek, hogy „bárhol az országban, ha lebontanak egy épületet, nyugodtan ássák el, mert ez így jó”.
A benyújtott panasz azt célozza, hogy a megyei főügyész saját hatáskörében vizsgálja meg az eljárás törvényességét, és utasítsa a helyi nyomozóhatóságot az eljárás folytatására és a teljes cselekmény felderítésére.
Az ügy visszhangja már a parlamentbe is eljutott: nemrég írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be ott a térség ellenzéki országgyűlési képviselője. Ander Balázs ezzel a címmel nyújtotta be a belügyminiszternek címzett kérdését: „A hulladékgazdálkodás új rendje: ássunk egy nagy gödröt és dózeroljunk bele mindent?” Ebben úgy fogalmaz: „Értelmezhetjük-e úgy a (rendőrségi) határozatot, hogy építkezés, bontás vagy felújítás esetén keletkező hulladék hulladékudvari elhelyezésével nem kell törődni, elég lesz egy nagy gödröt ásni és beledózerolni gyakorlatilag mindent?”
Végül megjegyzi, ez nyilvánvalóan nem lenne túl előremutató a természeti környezet megóvásának ügyében.
