A kuka teteje

Szerte a városban az úgynevezett nagykukák tetején időről időre feltűnnek szatyrok – megfigyelésem szerint általában fehérek. A szatyrokban étel, a szatyrok mellé néha cipő, bakancs, kabát van kikészítve.

Sajnos, a szatyrok nem maradnak ott sokáig, mint ahogy a cipők és ruhák sem, mert a szükségben találják meg az embereket ezek az „ottfelejtett” segítségek.

A lakók vigyáznak ezekre a szatyrokra, úgy húzzák vissza a kukák tetejét, hogy ne essenek le az odakészített dolgok, sőt, olyat is látni, hogy valaki egy újabb ételdobozt csempész beléjük.

Egy idős hölgy esténként a kutyájával szokott jönni, mindig fél hétkor, ha esik, ha fúj. A kezében a fehér szatyor, a szatyorban ételdoboz. Körülnéz, ha nem jön semmi, átmegy a kutyával együtt az úton, majd felteszi a kuka tetejére az ételt. Tegnapelőtt este egy szaloncukrot is csempészett mellé, láttam az utcai lámpák fényében megcsillanó sztaniolpapírt.

Apró segítség, és nem kerül szinte semmibe, viszont aki kapja, annak lehet, hogy ez jelenti a napi első és egyetlen étkezést, a cipő jelenti azt, hogy nem szenved fagyási sérülést, a kabát jelenti a takarót éjszakára.

Közeledik a karácsony, már három gyertya ég az adventi koszorún. Van, akinek sem koszorú, sem karácsonyfa, sem fedél nem jut. Hála azoknak, akik együttéreznek velük legalább egy-egy szatyorral.