Állatkert: rabság vagy fajmegőrzés?

Az ADYák Szemle fiataljai is publikálnak különböző témákban az Atádhíren az elkövetkezendő időkben. A cél, hogy lehetőséget adjunk a fiataloknak a publikálásra, az érdeklődési körük bemutatására. Rengel Tamás írása.

Napjainkban már számtalan helyen találhatunk olyan intézményeket, amelyek valamilyen módon állattartással, vagy szaporítással foglalkoznak. Cikkemben az állatkertek hasznosságára szeretnék kitérni különböző kutatási eredmények alapján.

Rövid történelmük:

Az első állatkertek az ókori Egyiptomban működtek, majd több fáraó (pl. III. Thotmesz, Ehnaton) csatlakozott a kezdeményezéshez a későbbiek során. Salamon király vadállatokat idomíttatott, a rómaiak pedig madarakat és ragadozókat tartottak.

Kicsit ugorva az időben, számtalan létesítmény jött létre ezen időszak alatt, míg végül 1740-ben Mária Terézia főhercegnő által megalakult az első, modernnek minősülő állatkert Bécsben, Schönbrunni Állatkert néven. Magyarországon 1866-ban Budapesten jött létre az első ilyen intézmény, ami ma már a Fővárosi Állat- és Növénykert nevet viseli.

A jelenlegi állatkertekről:

Magyarországon kb. 50 kisebb-nagyobb állatkert, vadaspark és akvárium található.
A magyarországi viszonylathoz képest az előbb említett Fővárosi Állat- és Növénykert büszkélkedhet a legtöbb állatfajjal és egyeddel. Egy 2021-es felmérés szerint 881 állatfaja és 10 528 egyede van az intézménynek.

Az állatkertek életéhez ma már az is hozzátartozik, hogy különböző természetvédelmi projektekben vesznek részt, különböző intézményekkel működnek együtt, kutatják az állatokat minden téren. Sajnos sok olyan állatfaj van, amely a természetvédelmi státusz szerint a súlyosan veszélyeztetett kategóriába tartozhat.

Megközelítőleg 80 éven belül egymillió állat és növény tűnhet el a Föld színéről – derült ki a World Wildlife Fund (Nemzetközi Alap a Vadvilágért – WWF) 2023-as jelentéséből, ahol a rénszarvas, és a császárpingvin is megemlítették, mint súlyosan veszélyeztetett faj.

Az IUCN (International Union for Conservation of Nature – Természetvédelmi Világszövetség) nyilvántartása szerint:

• a kétéltűek 41 százaléka
• az emlősök 27 százaléka
• a tűlevelűek 33 százaléka
• a madarak 13 százaléka
• a cápák és ráják 37 százaléka
• a korallok 36 százaléka
• a különböző rákok 28 százaléka
• a hüllők 21 százaléka
• és a cikászok (szágópálmák) 69 százaléka

került fel a vörös listára, illetve 2015 óta 36 faj halt ki Európában.

Most pedig térjünk ki a cikk kérdésére.

A mai világban akváriumok, szafariparkok, állatsimogatók is jellemzőek már, az állatkert igen tág fogalom lett.
Ezen 3 létesítmény között több azonosság van, de a legfőbb mind közül, hogy a fajfenntartásra törekednek és arra helyezik a hangsúlyt.
Az előbb említettem, hogy az állatkertek mivel és miként tudnak segíteni a különböző projektek kapcsán, de térjünk most ki erre egy kicsit részletesebben.

I. A rabság kérdése

Nem titok, hogy az állatkertek döntő többségben nem tudják az élőlények számára kialakítani és fenntartani azt a környezetet, amilyen a természetes élőhelyük lenne. Többen úgy közelítik meg ezt a témát, hogy az állatnak nincs lehetősége azt a fajta életvitelt folytatni a területi korlátozások miatt, mint amilyet a vadonban végezne, ezért elítélik az állatkerteket.

Többször tapasztaltam már, hogy különböző módszerekkel próbálnak a látogatók valami reakciót kicsikarni az állatkert lakóiból. Sajnos vannak, akik erőszakosabb eszközökhöz nyúlnak, verik az üveget, zörögnek, kiabálnak, amivel igazából csak hergelik őket. Ezen viselkedésektől viszont nem tudják megszabadítani magukat feltétlenül az állatok a területi korlátozások miatt.

Külön hangsúlyt kell fektetni azon kifutókra, ahol az ember esetleg érintkezhet az élőlénnyel bármilyen téren, legyen az megengedett, vagy nem. Ilyenkor az ember felelőssége, hogy mit csinál az állattal, hogy az egészséges maradjon a továbbiakban is, mert erről a parkok gondoskodnak.

Az sem titok, hogy ezen intézmények bevételhez jutnak a működésük során. Többek szerint, milyen dolog az, hogy állatok fogva tartásával jut pénzhez egy intézmény?
Ugyanakkor, ha belegondolunk (és ezzel fel is vezetném a második témát), hogy tudna egy intézmény fejlődni bevétel és támogatás nélkül?

II. Fajfenntartás mesterfokon?

A Greenfo interjút készített Gajdos Lászlóval, a Nyíregyházi Állatpark igazgatójával. Kezdetben azért működtette a parkot, hogy a szabolcsi gyerekek megismerkedhessenek különféle állatokkal, illetve hogy létrejöjjön a régióban egy olyan turisztikai látványosság, amely sok embert odacsábíthat szerte az országból.

Ez a szemlélet viszont az idő múlásával megváltozott, a fajmegőrzés mára az elsődleges feladata a létesítménynek, amely több kihalás szélén álló fajt tenyészt, ehhez viszont elengedhetetlen, hogy az állatkertek jó kapcsolatban álljanak egymással. A szaporítás és fajmegőrzés viszont nem olyan egyszerű. Szaktudás, türelem szükséges a folyamat sikeres végbemeneteléhez. Az interjú itt olvasható.

III. A kettő szemlélet viszont nem állja meg a helyét együtt

Ütközik egymással két elmélet:

Vagy rabság által szerzett bevétel, vagy bevételszerzés fajmegőrzés céljából?

Az xforest.hu kitér a Magyarországon is érvényben lévő állatvédelmi, illetve az állatkertekre érvényes szabályozásokra is. Cikkükben leírják, hogy:

az állatkertet üzemeltető társaságok kötelesek ismeretterjesztő tevékenységet végezni a helyes állattartás, illetve az állatvédelem kapcsán.

Az Én Kutyám is felszólalt az állatvédelemmel, illetve az állatkertekkel kapcsolatban. 2021. június 3-án az Állatorvostudományi Egyetem konferenciát szervezett, ahol Veprik Róbert, a Nemzeti Állatvédelmi Tanács elnöke, emellett a Szegedi Vadaspark ügyvezető igazgatója is beszédet tartott. Elsősorban a vadon élő állatok védelmére, illetve az állatkertek fontos szerepére irányította a figyelmet.

A National Geographic feltette a kérdést, miszerint:
Hogy védjük meg az állatvilágot, ha nem tenyésztési programokkal?

A PETA (People for the Ethical Treatment of Animals) a világ legnagyobb állatjogi szervezet elmondása szerint annak az embernek, aki állatvédőnek vallja magát, azon szervezeteket kéne támogatnia, amelyek biztosítják az állat biztonságos életét a természetes élőhelyén.

(Képek forrása: Unsplash; források: Wikipédia, National Geographic, XForest, Az Én Kutyám, Greenfo, IUCN, Velvet, 24.hu)