Az aradi vértanúkra emlékeztek Nagyatádon

Az aradi vértanúk és gróf Batthyány Lajos emléke előtt hajtottak fejet Nagyatádon október 6-án. A városi megemlékezésen az Árpád Fejedelem Általános Iskola diákjai adtak műsort, és dr. Ludas László polgármester mondott beszédet.

Kedden délután a régi múzeum kertjében emlékeztek meg a nagyatádiak az aradi vértanúkról.

Dr. Ludas László polgármester beszédében úgy fogalmazott: október 6-án nem csupán tizenhárom honvédtisztre és az első felelős magyar miniszterelnökre emlékezünk, hanem mindenekelőtt emberekre – férjekre, apákra, fiúkra és testvérekre.

Mint mondta, az aradi vértanúk történetét éppen az teszi több mint másfél évszázad elteltével is megrázóvá, hogy tisztában voltak döntéseik következményeivel, mégis kitartottak azok mellett az értékek mellett, amelyekben hittek.

– Nem azért voltak hősök, mert nem féltek a haláltól, hanem azért, mert félelmük ellenére is hűek maradtak ahhoz, amiben hittek – hangsúlyozta.

Beszédében arra is kitért, hogy a vértanúk búcsúleveleiben nem a későbbi történelemkönyvek hősei szólalnak meg, hanem olyan emberek, akik tudták, hogy többé nem láthatják családjukat, nem térhetnek haza, és nem élhetik tovább addigi életüket.

Dr. Ludas László szerint az aradi vértanúk példája nem azt jelenti, hogy az önfeláldozás vagy a mártíromság önmagában érték lenne. Sokkal inkább arra figyelmeztet, hogy meg kell becsülni a szabadságot, a békét és az életet.

A polgármester arról is beszélt, hogy napjainkban ugyan egészen más körülmények között kell helytállni, mint 1849-ben, azonban bátorságra, tisztességre, hűségre és felelősségvállalásra ma is szükség van.

– Az elvekhez való hűség nem csak a rendkívüli, történelmi pillanatokban fontos. Ott kell, hogy legyen a hétköznapokban is. Abban, ahogy egymással bánunk, hogy megtartjuk-e szavunkat, hogy tisztességesek maradunk-e, és képesek vagyunk-e saját érdekeinken túl a közösség javát is szem előtt tartani – mondta.

Beszédében párhuzamot vont az 1848–49-es szabadságharc és az 1956-os forradalom között is, amelyek bár más korszakokban és más körülmények között zajlottak, közös kérdést hagytak az utókorra: hogyan dönt az ember akkor, amikor választania kell a biztonság és a meggyőződés, a hallgatás és a kiállás között.

Kiemelte: a vértanúk családjai számára október 6-a nem történelem volt, hanem személyes veszteség és gyász, amelyet az utókor igazságtétele sem tehetett semmissé.

A polgármester szerint az aradi vértanúk emléke egyszerre gyász, figyelmeztetés és emlékeztetés: arra figyelmeztet, hogy a szabadság nem magától értetődő, és arra emlékeztet, hogy a különböző vélemények ellenére is képesnek kell lennünk egymást emberként tisztelni.

– Soha nem felejtünk. Nem felejtjük áldozatukat, bátorságukat, helytállásukat, és nem felejtjük el azt az örökséget sem, amelyet ránk hagytak – zárta beszédét.

A megemlékezésen az Árpád iskola tanulói idézték fel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követő megtorlás, valamint az aradi vértanúk történetét. A műsorra Radákné Szabó Lilla, Németh Judit Fanni és Maronics Melinda pedagógusok készítették fel a diákokat.